Adótudatossági stratégia a NAV-tól
Az adózási morál és az önkéntes jogkövetés erősítése, valamint az adózási ismeretek növelése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2020-2025 közötti időszakra adótudatossági stratégiát dolgozott ki. A gyakorlati megvalósítás érdekében cselekvési terv készül, mely részletesen tartalmazza a feladatokat ahhoz, hogy az elveket kézzelfogható eredménnyé alakítsák.
Első lépésként bővíteni kell az ismereteket
Az adótudatosság fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze az oktatás, amely azoknak az ismeretetek az átadását célozza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a jogkövetésre hajlandó magánszemélyek és vállalkozások a lehető legkisebb ráfordítással, gyorsan, egyszerűen és pontosan tudják teljesíteni adókötelezettségeiket. A célok eléréséhez egyrészt a jövő generációk adófizetőinek szemléletformálását, másrészt az aktív adózók ismeretekkel való ellátását kell megvalósítani.
A fiatalok szemléletének formálása során mindenekelőtt megfelelő szakmai anyagok és jól képezett oktatók szükségesek, valamint a diákok adótudatosságra való nevelését célzó ismeretanyagok beépítése a Nemzeti Alaptantervbe. Az állami adó-és vámhatóság már a múltban is élt azzal a lehetőséggel, hogy az oktatási intézmények által biztosított órakeretben saját munkatársai révén adjon át adózási ismereteket, továbbá rendszeres résztvevője és támogatója pénzügyi, gazdasági témájú diákversenyeknek, projektnapoknak, táboroknak. A diákoknak szóló ismeretterjesztő anyagok (adózástörténet, diákmunka, a felnőtt élet kezdetéhez kapcsolódó alapvető adózási tudnivalók) is készülnek, melyek az oktatási intézmények segítségével hatékonyan eljuttathatók a fiatalokhoz.
Ám az adózási ismeretek átadása nem korlátozódhat a közoktatás rendszerére, hiszen az intézményi kereteken kívül is kínálhatók programok, továbbá a közoktatásból már kikerült rétegek megszólítására, tudásuk fenntartására, az aktuális élethelyzetüknek megfelelő többletinformációk átadására is szükség van. A jelenlegi – főként középiskolásokra épülő – oktatási programokat a jövőben szeretnénk kiterjeszteni a felsőoktatási intézményekre, de akár a középiskolásnál fiatalabb korosztályokra is.
A felnőtt, adózási szempontból aktív lakosság részére az adózás fontosságának hangsúlyozása mellett az aktuális adózási információk átadása, az adóadminisztrációs egyszerűsítések hangsúlyozása, a lehetőségek bemutatása az elsődleges feladat. Ehhez remek lehetőséget kínálnak a különböző közösségi médiafelületek, de a hagyományos média (televízió, rádió, online sajtó) is megfelelő eszközként szolgálhat.
A vállalkozások információkkal való ellátásának mindenütt fontos eszközei a különböző adózói fórumok, melyek akár saját szervezésben, akár társszervekkel, érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve nagy tömegeket tudnak interaktív módon megszólítani, segítségükkel a vállalkozások problémáira, kérdéseire közvetlen választ adni.
Több országban kiemelt figyelmet fordítanak a kezdő vállalkozások támogatására. A NAV is működtet 2018 óta mentorprogramot, melynek keretében hat hónapon keresztül segíti a kezdő vállalkozásokat a jogkövető eljárásrend kialakításában, az adótudatos gondolkodás fejlesztésében.
Meg kell teremteni a megfelelő eszközöket
Az önkéntes jogkövetés egyik alapja az államba és az általa működtetett hatóságokba vetett bizalom. Az adózás területén az adózói bizalom erősítésének egyik legfontosabb eszköze a NAV szolgáltatói tevékenységének erősítése, melynek részeként a NAV öt évre szóló ügyfélszolgálati fejlesztési stratégiát készített. Folyamatban van a NAV contact centereinek átalakítása, a webes felületeinek felülvizsgálata, mindinkább átlátható, felhasználóbarát oldal kialakítása, továbbá a NAV mobilapplikációjának megújítása. Az újítások, a digitalizáció azonban csak akkor válhatnak az adózók hasznára, ha azokat megismerik, elfogadják és tömegesen használják. Ezért külön figyelmet kell fordítani a szolgáltatások népszerűsítésére, használatuk bemutatására.
A bizalom másik forrása a NAV és az adózók közötti együttműködés erősítése. Ez azt jelenti, hogy az adó-és vámhatóság a kötelezettségeiket jogszerűen teljesítőket partnernek tekinti, számukra a szükséges segítséget megadja, és csak a jogsértőkkel szemben lép fel szankcionáló hatóságként. Az együttműködés elsődleges szintje az adózók egyes csoportjait tömörítő szervezetekkel (vállalkozói kamarák, könyvviteli szolgáltatók szervezetei, civil szervezetek) fennálló együttműködés erősítése. Az egyéni szintű partnerséget a mindennapokban kell szem előtt tartani. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű adózók segítésére. A bizalom alapja lehet továbbá a NAV tevékenységének, a szolgáltatásoknak, illetve az adóbevételek teljesülésének rendszeres kommunikációja. Azt, hogy ezek az eredmények mennyire mennek át a köztudatba, hol vannak még hiányosságok, fejlesztendő pontok, rendszeres ügyfél-elégedettségi és adótudatossági felméréssel lehet nyomon követni.
A bizalmat erősíti továbbá a NAV mint szervezet átláthatóságának növelése. Ez az eredményeknek a fentiekben már említett kommunikálásán túl a korrupcióval szembeni határozott fellépést követeli meg. A másik oldalról ugyanakkor legalább ennyire fontos a pozitív esetek bemutatása, vagyis a tisztességes és törvényes eljárás hangsúlyozása.
Az adóhatósággal szembeni bizalom további letéteményese maguknak az adóhivatali dolgozóknak a példamutató magatartása. A felkészült, ügyfélbarát, empatikus hozzáállást tanúsító munkatársak erősítik a NAV tekintélyét, az adózókból is együttműködési hajlandóságot váltanak ki.
Le kell számolni a rossz beidegződésekkel
Az együttélés szabályainak betartását sokszor nem a hatalom, hanem maga a közösség kényszeríti ki azzal, hogy a normaszegéseket rosszallással, a közösségből való kirekesztéssel bünteti. Az adózás területén ennek érvényesülése erősen korlátozott, mivel az emberekben megvan a hajlandóság arra, hogy az e téren elkövetett normaszegéseket kisebb súlyúnak tekintsék, azokkal szemben elnézők legyenek (gondoljunk itt a feketefoglalkoztatás vagy a bizonylatadás elmulasztásának eseteire), szélsőséges esetben ezek a normaszegő magatartások elfogadottá is válhatnak. Ez ellen társadalmi szemléletformáló eszközökkel kell fellépni, ami rendkívül idő-és költségigényes folyamat, de hosszú távon megtérül, hiszen magát a társadalom működését változtatja pozitív irányban, a jogsértők folyamatos üldözése helyett.
Szemléletet formálni csak úgy lehet, ha a közvetíteni kívánt gondolatokat a lehető legszélesebb körben sikerül terjeszteni. Fontos az emberek széles csoportjára hatni tudó közszereplők, illetve az úgynevezett influenszerek szerepe, magatartása, társadalmi elköteleződése is. A pozitív példa, a nemes cél hangsúlyozása mindig vonzza azokat, akik adnak az érintett szereplő véleményére, követik annak személyes magatartását. A hétköznapi adóelkerülés károkozó hatásának közérthető, logikus magyarázatával a média eszközein keresztül elérhető, hogy az adóelkerülés és adócsalás legyen társadalmi tabu, amelynek megsértése az egész társadalom elítélő véleményét, az adóelkerülő, adócsaló személy megvetését vonja maga után.
A NAV adótudatossági stratégiájának megvalósítását az említetteken kívül is számtalan eszköz szolgálja, melyek bemutatása meghaladja jelen cikk terjedelmi korlátait. Ezek következetes alkalmazásával bízhatunk benne, hogy már középtávon jelentkezni fognak a pozitív eredmények, és egy érzékelhetően adótudatosabb társadalmat tudunk alkotni.