PDF letöltés

Adótudatossági stratégia a NAV-tól

Az adózási morál és az önkéntes jogkövetés erősítése, valamint az adózási ismeretek növelése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2020-2025 közötti időszakra adótudatossági stratégiát dolgozott ki. A gyakorlati megvalósítás érdekében cselekvési terv készül, mely részletesen tartalmazza a feladatokat ahhoz, hogy az elveket kézzelfogható eredménnyé alakítsák.

Első lépésként bővíteni kell az ismereteket

Az adótudatosság fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze az oktatás, amely azoknak az ismeretetek az átadását célozza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a jogkövetésre hajlandó ma­gánszemélyek és vállalkozások a lehető legkisebb ráfordítással, gyorsan, egysze­rűen és pontosan tudják teljesíteni adó­kötelezettségeiket. A célok elérésé­hez egyrészt a jövő generációk adófize­tőinek szemléletformálását, másrészt az aktív adózók ismeretekkel való ellátását kell megvalósítani.

A fiatalok szemléletének formálása so­rán mindenekelőtt megfelelő szakmai anyagok és jól képe­zett oktatók szükségesek, valamint a diákok adótudatosságra való nevelését célzó ismeretanyagok beépítése a Nemzeti Alaptantervbe. Az állami adó-és vámhatóság már a múlt­ban is élt azzal a lehetőséggel, hogy az oktatási intézmények által biztosított óra­keretben saját munkatársai révén adjon át adózási ismereteket, továbbá rendsze­res résztvevője és támogatója pénzügyi, gazdasági témájú diákversenyeknek, pro­jektnapoknak, táboroknak. A diákoknak szóló ismeretterjesztő anyagok (adózás­történet, diákmunka, a felnőtt élet kezde­téhez kapcsolódó alapvető adózási tudni­valók) is készülnek, melyek az oktatási intézmények segítségével hatékonyan el­juttathatók a fiatalokhoz.

Ám az adózási ismeretek átadása nem kor­látozódhat a közoktatás rendszerére, hi­szen az intézményi kereteken kívül is kí­nálhatók programok, továbbá a közok­tatásból már kikerült rétegek megszólí­tására, tudásuk fenntartására, az aktuá­lis élethelyzetüknek megfelelő többlet­információk átadására is szükség van. A jelenlegi – főként középiskolásokra épülő – oktatási programokat a jövőben szeret­nénk kiterjeszteni a felsőoktatási intéz­ményekre, de akár a középiskolásnál fiatalabb korosztályokra is.


A felnőtt, adózási szempontból aktív la­kosság részére az adózás fontosságának hangsúlyozása mellett az aktuális adó­zási információk átadása, az adóadmi­nisztrációs egyszerűsítések hangsúlyo­zása, a lehetőségek bemutatása az elsőd­leges feladat. Ehhez remek lehetőséget kínálnak a különböző közösségi média­felületek, de a hagyományos média (te­levízió, rádió, online sajtó) is megfelelő eszközként szolgálhat.

A vállalkozások információkkal való ellátásának mindenütt fontos eszközei a különböző adózói fórumok, melyek akár saját szervezésben, akár társszervekkel, érdekképviseleti szervezetekkel együtt­működve nagy tömegeket tudnak inter­aktív módon megszólítani, segítségükkel a vállalkozások problémáira, kérdéseire közvetlen választ adni.

Több országban kiemelt figyelmet fordítanak a kezdő vál­lalkozások támogatására. A NAV is működtet 2018 óta mentor­programot, melynek keretében hat hóna­pon keresztül segíti a kezdő vállalkozá­sokat a jogkövető eljárásrend kialakításá­ban, az adótudatos gondolkodás fejlesztésében.

 

Meg kell teremteni a megfelelő eszközöket

Az önkéntes jogkövetés egyik alapja az államba és az általa működtetett hatóságokba vetett bi­zalom. Az adózás területén az adózói bizalom erősítésének egyik legfontosabb eszköze a NAV szolgáltatói tevékenységének erő­sítése, melynek részeként a NAV öt évre szóló ügyfélszolgálati fejlesztési straté­giát készített. Folyamatban van a NAV contact centereinek átalakítása, a webes felületeinek felülvizs­gálata, mindinkább átlátható, felhaszná­lóbarát oldal kialakítása, továbbá a NAV mobilapplikációjának megújítása. Az újí­tások, a digitalizáció azonban csak akkor válhatnak az adózók hasznára, ha azo­kat megismerik, elfogadják és tömege­sen használják. Ezért külön figyelmet kell fordítani a szolgáltatások népsze­rűsítésére, használatuk bemutatására.

A bizalom másik forrása a NAV és az adózók közötti együttműködés erősítése. Ez azt jelenti, hogy az adó-és vámható­ság a kötelezettségeiket jogszerűen tel­jesítőket partnernek tekinti, számukra a szükséges segítséget megadja, és csak a jogsértőkkel szemben lép fel szankcionáló hatóságként. Az együttműködés elsődleges szintje az adózók egyes cso­portjait tömörítő szervezetekkel (vállal­kozói kamarák, könyvviteli szolgáltatók szervezetei, civil szervezetek) fenn­álló együttműködés erősítése. Az egyéni szintű partnerséget a mindennapokban kell szem előtt tartani. Kiemelt figyel­met kell fordítani a hátrányos helyzetű adózók segítésére. A bizalom alapja le­het továbbá a NAV tevékenységének, a szolgáltatásoknak, illetve az adóbevéte­lek teljesülésének rendszeres kommuni­kációja. Azt, hogy ezek az eredmények mennyire mennek át a köztudatba, hol vannak még hiányosságok, fejlesztendő pontok, rendszeres ügyfél-elégedettségi és adótudatossági felméréssel lehet nyo­mon követni.

A bizalmat erősíti továbbá a NAV mint szervezet átláthatóságának növelése. Ez az eredményeknek a fentiekben már em­lített kommunikálásán túl a korrupció­val szembeni határozott fellépést köve­teli meg. A másik oldalról ugyanakkor legalább ennyire fontos a pozitív esetek bemutatása, vagyis a tisztességes és tör­vényes eljárás hangsúlyozása.

Az adóhatósággal szembeni bizalom további letéteményese maguknak az adó­hivatali dolgozóknak a példamutató ma­gatartása. A felkészült, ügyfélbarát, em­patikus hozzáállást tanúsító munkatár­sak erősítik a NAV tekintélyét, az adó­zókból is együttműködési hajlandóságot váltanak ki.

 

Le kell számolni a rossz beidegződésekkel

Az együttélés szabályainak betartását sokszor nem a hatalom, hanem maga a közösség kényszeríti ki azzal, hogy a nor­maszegéseket rosszallással, a közösség­ből való kirekesztéssel bünteti. Az adó­zás területén ennek érvényesülése erősen korlátozott, mivel az emberekben meg­van a hajlandóság arra, hogy az e téren elkövetett normaszegéseket kisebb sú­lyúnak tekintsék, azokkal szemben el­nézők legyenek (gondoljunk itt a feke­tefoglalkoztatás vagy a bizonylatadás elmulasztásának eseteire), szélsőséges esetben ezek a normaszegő magatartások elfogadottá is válhatnak. Ez ellen társadalmi szemléletformáló eszközökkel kell fellépni, ami rendkí­vül idő-és költségigényes folyamat, de hosszú távon megtérül, hiszen magát a társadalom működését változtatja pozi­tív irányban, a jogsértők folyamatos ül­dözése helyett.

Szemléletet formálni csak úgy lehet, ha a közvetíteni kívánt gondolatokat a lehető legszélesebb körben sikerül terjeszteni. Fontos az emberek széles csoportjára hatni tudó közszerep­lők, illetve az úgynevezett influenszerek szerepe, magatartása, társadalmi elkö­teleződése is. A pozitív példa, a nemes cél hangsúlyozása mindig vonzza azo­kat, akik adnak az érintett szereplő vé­leményére, követik annak személyes ma­gatartását. A hétköznapi adóelkerülés károkozó ha­tásának közérthető, logikus magyaráza­tával a média eszközein keresztül elér­hető, hogy az adóelkerülés és adócsalás legyen társadalmi tabu, amelynek meg­sértése az egész társadalom elítélő vé­leményét, az adóelkerülő, adócsaló sze­mély megvetését vonja maga után.

A NAV adótudatossági stratégiájá­nak megvalósítását az említetteken kí­vül is számtalan eszköz szolgálja, me­lyek bemutatása meghaladja jelen cikk terjedelmi korlátait. Ezek következetes alkalmazásával bízhatunk benne, hogy már középtávon jelentkezni fognak a po­zitív eredmények, és egy érzékelhetően adótudatosabb társadalmat tudunk al­kotni.