Sokak számára az adóoptimalizálás kifejezés még mindig egyfajta pejoratív éllel bír, hiszen többször értelmezték már ezt a kifejezést az adó eltitkolásának egyfajta módjaként. Amióta az OECD és az EU harcot indított a pénzmosás és az adócsalás ellen, a közbeszédben zavar támadt az adóoptimalizálás különböző fokozatainak értelmezésében. Annyit viszont minden vállalkozónak érdemes tudnia, hogy az ügylet kizárólagos célja nem lehet az adóelőny elérése, vagyis egy adójogilag egyébként jogszerű megoldás is adókockázatot rejt magában, ha olyan ügyleteken keresztül valósul meg, melyeknek nincs valós gazdasági tartalma (pl. egy értékesítés indokolatlan oda-vissza számlázása egy vállalkozói körben). Ugyanakkor az is igaz, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy üzleti ügyeit úgy szervezze, hogy adózási szempontból számára a legelőnyösebb lehetőséget válassza.

Mit, miért és hogyan?

Egy cég alapítását megelőzően is az egyik legfontosabb lépés az adózási formát érintő döntés-előkészítés, működéskor pedig annak folyamatos felülvizsgálata. Különösen fontossá válik ez az aktualizálás, ha a vállalkozás krízishelyzetbe kerül, mint ahogyan ezt számos cég kénytelen saját bőrén megtapasztalni a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet idején. Erre próbál jó tippekkel szolgálni a HVG Újrakezdés a válság után című kiadványa.

Milyen szempontokra érdemes figyelni

A vállalkozás, illetve aktuális üzleti modellje számára helyes adózási forma kiválasztásakor figyelembe kell venni – például –, hogy hová (belföld, külföld, EU-n kívül) történik az értékesítés, ki a célközönség, mekkora árbevétel várható. A határon átnyúló ügyletekben érdekelt cégek most jellemzően azzal a problémával küzdenek, hogy külföldi vevőkörük, vagy éppen stratégiai szállítóik helyett belföldi partnereket kell felkutatniuk, a megnövekedett szállítási határidők, nehezen vagy átmenetileg egyáltalán nem beszerezhető nyersanyagok kiváltására. Akinek tehát – például – eddig az általános forgalmi adót tekintve jövedelmező volt a vevői készlet fenntartása más uniós tagállamban, most annak függvényében, hogy külföldi partnerei miként reagálnak például a készletfeltöltés hosszabb határidejére, az áfa kezelésének átgondolására kényszerülhet.

A költségekkel is tervezni kell, hiszen az átalányadók és a bérköltségek tervezése miatt fontos a költségszint és összetételének ismerete. A cég jövője azon is állhat vagy bukhat, hogy több lesz-e a szállítói kötelezettsége, mint a vevői kintlévősége.

Az adózási módon belül természetesen ki kell használni az adócsökkentésre nyitva álló lehetőségeket. Tervezéssel látványosan csökkenthető szinte minden adónem: így például az áfa, a társasági adó, de akár a bérekre rakódó közterhek is. Például adókedvezmény jár az új eszközök beszerzése után, és a beruházások után fizetendő kamat leírható az adóból. Az is lehetséges, hogy az adott tevékenység (üzleti modell) esetében előnyösebb szolgáltatásokat igénybe venni, mint terméket beszerezni, vagy fordítva.

Kevesen élnek a kedvezményekkel

A kis- és középvállalkozások közül csak kevesen élnek a társaságiadó-törvény nyújtotta kedvezményekkel, mint például az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményével. Pedig ez akár a beruházási/felújítási költségek 30–65 százalékáig is figyelembe vehető, és a jogszabály kellően rugalmas ahhoz, hogy a fejlesztési tervek jelentős része támogatható legyen.

Energiahatékonysági célú beruházásnak minősülhet például egy vállalkozás épületének, gyártócsarnokának szigetelése, fűtési rendszerének korszerűsítése is, de akár egy épületfelügyeleti rendszer kialakítása is. Sőt adott esetben az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítése is. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások jellemzően az épületekhez kapcsolódhatnak (az előzőekben felsoroltakon túl ez akár csak a nyílászárók cseréjét is jelentheti), de ha egy gép, berendezés (pl. elektromos gépjármű, frekvenciaváltó, kompresszor, energiatakarékos irodai berendezések – számítógépek, fénymásolók – stb.) üzembe helyezésével is csökken az energiafogyasztás, úgy ezek kapcsán is figyelembe vehető az adókedvezmény.

A környezetvédelmi szempontok okán is egyre inkább fontos megújuló energiahordozók (például napkollektorok, hőszivattyúk) beépítése, beszerzése esetén is lehet élni az adókedvezmény igénybevételének lehetőségével. Továbbá a zöldmezős beruházások sincsenek kizárva e körből, és adott esetben elektromos járművek (pl. személygépjármű, targonca stb.) esetében is lehet élni az adókedvezménnyel.