Adómentes juttatás nem csak fuvarozóknak

Általában a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig ez egy törvényesen kihasználható adómentes jövedelemjuttatási lehetőség minden olyan vállalkozás számára, amely valamilyen járművet üzemeltet.

A megtakarítás kifizetése nem kötelező, csak lehetőség. Az szja-törvény nem korlátozza kizárólag a fuvarozókra ezt a lehetőséget, az üzemeltett jármű vezetőjéről rendelkezik. Minden vállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel, amely járművet üzemeltet, nem feltétel, hogy a gépjármű teherautó legyen.

A megtakarítást a vállalkozás az alkalmazottja, illetve a személyesen közreműködő tagja számára számolhatja el. Tehát egy társas vállalkozó (bt. vagy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa) is elszámolhatja saját magának a megtakarított összeget. Egyéni vállalkozó – például taxis – ugyanakkor a saját maga számára nem tudja elszámolni a megtakarítást, de az alkalmazottjának kifizetheti.

A törvény azt sem írja elő, hogy a megtakarítást csak járművezetői munkakörben dolgozó alkalmazott számára lehet kifizetni. Tehát nem kell járművezetői munkakörben dolgoznia a magánszemélynek, azt viszont igazolni kell, hogy a megtakarítás kifizetésének alapjául szolgáló utakon ő vezette a járművet. Ezt az adatot a fuvarlevél, menetlevél tartalmazza.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 27. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

Az ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. kormányrendelet szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része.

Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának vagy a tagjának az üzemanyag felvételét, és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

A kormányrendelet 2. paragrafusának (1) bekezdése szerint üzemanyag-fogyasztási normaként az 1. melléklet, az 1/A melléklet vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott alapnorma – az általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva – vehető figyelembe.

A kormányrendelet 2. paragrafusának (2) bekezdése szerint az 1. mellékletben fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét

  • a gyártó adatai, vagy
  • az üzemanyag-fogyasztás mérése

alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

A korrekciós tényezőkről a kormányrendelet 2. számú melléklete szól, mely szerint a korrekciós tényezőknél a szorzókat és a pótlékokat lehet figyelembe venni. Az szja-törvény arról rendelkezik, hogy a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma vehető figyelembe, ami azt jelenti, hogy a kormányrendelet 4. paragrafusában meghatározott alapnorma-átalány nem lehet a számítás alapja.

Az szja-törvény 25. paragrafusa szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kapott  munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg adóalap-kedvezmény, nem tekinthető költségtérítésnek. Adóköteles bevételnek a bevételnek nem minősülő összeget meghaladó rész minősül.

A tapasztalatok alapján bizonytalanságot okoz az üzemanyag megtakarítás évközi kifizetése és az éves szinten bevételnek nem minősülő összeg adójogi megítélése. Az adóév végén bevételnek nem minősülő összeggé válhat az az összeg is, ami év közben adóelőleg alapjául szolgált.

Az üzemanyag-megtakarítás évközi kifizetésénél a havi (vagy több havi) 100 ezer forintot meghaladóan kifizetett adóelőleg-köteles összeg nem vehető figyelembe (nem göngyölíthető) olyan hónapokra, amikor üzemanyag-megtakarítás kifizetése nem történik. Ettől függetlenül, az adóév egészében teljesített kilométer-futásteljesítmény alapján kifizetett üzemanyag-megtakarításból végül majd csak az a rész számít nem önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba számító adóköteles jövedelemnek, amely meghaladja a jogviszony adóévi fennállása idejére eső hónapok számának és a 100 ezer forintnak a szorzatát.

Az adóév egészében fennálló jogviszony esetén, ha az adóévben teljesített kilométer-futásteljesítmény alapján ténylegesen képződött és kifizetett üzemanyag-megtakarítás például 1 millió 200 ezer forint, az egyes évközi kifizetések gyakoriságától és összegétől függetlenül, az adóév végén 12x100 ezer forint vonható le, vagyis akkor sem keletkezik adóköteles jövedelem, ha valamely évközi kifizetéskor a kifizetésig figyelembe vehető értékhatárt meghaladó, adóelőleg-alapba számító adóköteles részt kellett megállapítani.