A közzétett iránymutatást célszerű áttekinteniük az egyéni és társas vállalkozásoknak és az őstermelőknek is az éves bevallás benyújtása előtt, mert a telephelyük szerinti besorolás azzal az előnnyel is járhat, hogy az értékcsökkenési leírást az általánostól kedvezőbb módon számolhatják a 2015. évi jövedelem megállapításánál [társasági adóról (tao) szóló törvény 1. számú melléklet 14. pont; személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 11. számú melléklet II. 2. p) pont].

Azt is tudni kell viszont, hogy a jogszabályváltozás miatt egyes településeken a 2016. évtől már nem jogosultak a vállalkozók a beruházásaik beszerzési árának kedvezményes elszámolására.

A tao- és az szja-törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetében kedvezményes szabályokat lehet alkalmazni e törvényekben meghatározott tárgyi eszközök esetében, amennyiben azt az adózó a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe.

Egyéni vállalkozók és őstermelők (őstermelők az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint számolhatják el a tárgyi eszközök beszerzési árát) esetében ez azt jelenti például, hogy a korábban még használatba nem vett, műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosultak egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezik üzembe.

A leghátrányosabb térségek, települések körét 2014. december 31-éig a következő jogszabályok tartalmazták:

– a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. kormányrendelet 2. és 4. számú mellékletei,

– a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. kormányrendelet szerint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke.

A 311/2007. kormányrendelet 2. számú melléklete szerint a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni  [67/2007. OGY határozat IV. fejezet 6. pontja].

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § i) pontjában felsorolt térségek körében a kistérség fogalom megszűnt, 2014. február 25-étől a kistérség helyett a járás megnevezés használandó.

Mint már szó volt róla, a kedvezményezett kistérségek besorolását a 311/2007. kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazta, de a nevezett kormányrendelet 2015. január 1-jén hatályát veszítette a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. kormányrendelet szerint.

A kedvezményezett járások besorolását a továbbiakban a 290/2014. kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy a fejlesztendő járások – a kedvezményezett járásokon belül – azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él.

Mindez azt jelenti, hogy a 311/2007. kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségnek a 290/2014. kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti fejlesztendő járás és komplex programmal fejlesztendő járás feleltethető meg, ugyanis a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, és a fejlesztendő járások azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező területi egységek, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él.

Átmeneti szabályok 2015. december 31-éig

A 290/2014. kormányrendelet szerint az a település, amely a rendelet hatálybalépését megelőző napon (2014. december 31-én) kedvezményezett kistérséghez tartozott, de területileg már nem szerepel a 3. számú mellékletben, a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében 2016. január 1-jéig átmenetileg kedvezményezettnek minősül (5. §). Az átmenetileg kedvezményezett települések listáját e kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

A fentiek alapján azon települések, amelyek leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősültek a 311/2007. kormányrendelet alapján, azonban nem szerepelnek a 290/2014. kormányrendelet 3. számú mellékletében, az átmeneti szabályok alapján – 2016. január 1-jéig – leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősülnek a tao- és az szja-törvény szerinti kedvezmények alkalmazásakor.

Azon települések tehát, amelyek szerepelnek a 290/2014. kormányrendelet 3. mellékletében, azonban nem minősülnek fejlesztendő járásnak, vagy komplex programmal fejlesztendő járásnak, a tao-, illetve az szja-törvény szerinti – leghátrányosabb helyzetű kistérségre vonatkozó – kedvezményre 2016. január 1-jétől már nem jogosultak.

Mindez azt jelenti összegezve, hogy a 2015. adóévben a tao- és az szja-törvény szerinti kedvezmények

– a 290/2014. kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti fejlesztendő járás és komplex programmal fejlesztendő járásnak megfelelő településen üzembe helyezett beruházások alapján vehetők igénybe;

– azon településeken üzembe helyezett beruházások esetében, amely települések nem szerepelnek a 290/2014. kormányrendelet 3. számú mellékletében, a 290/2014. kormányrendelet átmeneti szabályai alapján vehetők igénybe.

Itt kell megjegyezni azt is, hogy a 290/2014. kormányrendelet nem minősíti fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásnak a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett járást (5. számú melléklet), ugyanakkor e rendelet 6. számú melléklete mégis ide sorolja joggal a Devecseri járást, vagyis ebben a járásban a tao- és az szja-törvény szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérséghez kapcsolódó kedvezmények továbbra is igénybe vehetők.

A 240/2006. kormányrendelet szerint meghatározott, nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek [311/2007. kormányrendelet 3. § (2) bekezdés].

2015. április 24-éig

Azon települések, amelyek a leghátrányosabb helyzetű kistérséggel azonos elbírálás alá estek a 311/2007. kormányrendelet alapján, azaz társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések voltak a 240/2006. kormányrendelet szerint, azonban nem szerepelnek a 290/2014. kormányrendelet 3. mellékletében, az átmeneti szabályok alapján – 2016. január 1-jéig – leghátrányosabb helyzetű kistérséggel azonos módon kedvezményezettek a tao- és az szja-törvény alkalmazásakor.

2015. április 25-étől 2015. december 31-éig

A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. kormányrendeletet  7. paragrafusa hatályon kívül helyezte a 240/2006. kormányrendeletet.

A 105/2014. kormányrendelet 5. paragrafusa biztosítja, hogy az a település, amely 2015. április 24-én társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottnak minősült, az 2015. december 31-éig átmenetileg azonos megítélés alá esik. Következésképpen, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen lévő adózók – átmeneti szabályok alapján – 2015. december 31-éig jogosultak a tao- és az szja-törvény ide vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni.