Adóellenőrzés adóminimalizáló vállalkozásoknál
Az adóellenőrzés célja, hogy az adóigazgatási szempontból kockázatot jelentő adózókat rászorítsák a tisztességes adózói magatartásra. A NAV jelentős kapacitást mozgósít a hosszabb perióduson keresztül veszteséget jelentő adózók felderítésére, de az iratanyagok hiánya, hiányossága, vagy a törvényes képviselők elérhetetlensége miatt sokszor aránytalanul meghosszabbodnak ezek az eljárások. A cikkben megmutatjuk, melyek a leggyakoribb adóminimalizáló esetek, amelyek a NAV érdeklődését is felkeltik.
Adózók adóminimalizáló tevékenysége
Az adóminimalizálás az adóellenőrzések terminológiájában nem azt jelenti, hogy egy adózó rendszeresen visszaigényelhető adót jelent, hanem hogy rendszeresen a bevételeihez mérten nagyobb összegű kiadásokat állít be a bevallásaiba, ezért kis összegű befizetendő adója lesz.
Az adóellenőrzések előzményeként negyedévente központi listát állít össze a NAV az ilyen cégekről, és jellemzően megállapítással zárulnak az ilyen típusú adóellenőrzések.
Adóellenőrzés – Bevétel eltitkolása
A bevétel eltitkolásával kapcsolatos adóellenőrzések során legtöbbször azt állapítja meg a NAV, hogy a cég csak akkora összegben állít ki számlát, vagy nyugtát, hogy az egy minimális összegű befizetendő áfát eredményezzen. Találhatunk olyan esetet is, amikor kiállítódnak ugyan a bizonylatok, de nem szerepelteti azokat az adózó a bevallásaiban, abban bízva, hogy a NAV nem fogja őt ellenőrizni.
Fiktív számlák
Az adóminimalizálás egy másik eszköze a fiktív költségszámlák befogadása. Az adóellenőrzések megállapításainak egyik tapasztalata, hogy főként szolgáltatásokról szólnak ezek a számlák, hiszen a termékek nem valós beszerzését egy árumérleg készítése gyorsan leleplezné. Legnépszerűbb fiktív szolgáltatások: üzletviteli tanácsadás, egyéb tanulmány készíttetése.
Jövedelem-(nyereség-) minimum
Amennyiben egy vállalkozás adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobb nem éri el a megállapított jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor eldöntheti az adózó, hogy a társasági adójának alapját az általános szabályok szerint állapítja-e meg, vagy a jövedelem-(nyereség-) minimum lesz az adóalapja. Az adóellenőrzések során megfigyelik, hogy mely adózók azok, akik az általános szabályok szerint határozzák meg a társasági adójuk összegét, annak ellenére, hogy nem éri el társaságiadó-alapjuk a jövedelem-(nyereség-) minimumot. A bevalláshoz ilyenkor kiegészítő nyilatkozatot kell csatolni, amelyet a NAV feldolgoz, majd kockázatelemzéssel kiválasztja azokat az adózókat, akiknél feltételezhető, hogy nem legális módszerek révén érték el az alacsony adóalapot.
A vizsgálatot egy éven belül lefolytatja a hatóság. A vizsgálat lefolytatása közben iratokat néznek át, és az egyes, kétségbe vont gazdasági események valódiságát vizsgálják.
A bizonyítás terhe az adózón van, ha nem tud megfelelően érvelni, akkor az adóhatóság módosítani fogja az adóalapot és a fizetendő adót. A vizsgálat végéig lezajló önrevíziót a NAV végig figyelemmel kíséri. Önellenőrzési tilalom akkortól áll fenn, amikor a hatóságtól a vállalkozó átveszi a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet, és a hatóság becsléssel megállapítja az adóalapot. Más esetekben tilos az önellenőrzés a bevallások utólagos adóellenőrzésére irányuló vizsgálatról szóló megbízólevél kézbesítésétől.