PDF letöltés

A veszélyhelyzet adóhatósági tapasztalatai

A koronavírus-járvány gyökeresen felforgatta, átalakította életünket, nem kivétel ez alól az adózók és adóhatóságok együttműködése sem. A veszélyhelyzet ugyanis mindkét felet eddig ismeretlen kihívások elé állította. Összegezve az eddigi tapasztalatokat leszűrhető, hogy mind az ügyfelek, mind az adóhatóság türelemmel, rugalmassággal, gyors reagálással járultak hozzá ahhoz, hogy az adóügyek intézése zökkenőmentes maradt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a veszélyhelyzet kihirdetésétől mérlegelte ezeket a körülményeket, és gyakorlatát úgy alakította át, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújtson az adózóknak.

Előtérbe kerültek a telefonos és online ügyintézések

A járványügyi veszélyhelyzet kezelése a személyes emberi kontaktusok radiká­lis csökkentését igényelte a NAV ügy­félkapcsolataiban is. Az óvintézkedé­sek legfőbb szempontja az ügyféligé­nyek zökkenőmentes, ugyanakkor biz­tonságos kiszolgálása volt. Jelentősen egyszerűsödött az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer (ÜCC) használa­tához szükséges ügyfélazonosító szám (PIN-kód) igénylése, amiről az adóhatóság levélben is tájékoztatta az adózókat.

Az adóhatóság a személyes ügyfélkiszolgálást is átszervezte, az ügyfélszolgálato­kon feladatokat ellátó munkatársak egy ré­szét átirányította a telefonos hívások foga­dására és a tömegesen e-mailen érkezett levelek megválaszolására. Az ügyfélszolgálatok száma ugyanis jelentős mértékben, mintegy 80 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan a telefonhívások és az e-mailek száma ugyanilyen mértékben nőtt.

Felértékelődött az eSZJA lehetősége 

A veszélyhelyzetben beszűkülő szemé­lyes ügyintézési lehetőségek miatt még inkább felértékelődött a személyijövede­lemadó-bevallási tervezet kiajánlásának jelentősége. Az eSZJA aloldalt közel 4,2 millió alkalommal keresték fel az adózók. A benyújtás terén az online módot részesítették előnyben az adózók, és tovább csökkent a papíralapú beküldést választók száma. Fontos meg­jegyezni, hogy azon magánszemélyek esetében, akik határidőben nem nyújtot­tak be szja-bevallást, és egyéb feltételek­nek is megfelelnek, a NAV által készített adóbevallási tervezetük vált érvényessé, így a veszélyhelyzetben akadályoztatott ügyfeleknek nem jelenthetett mindenáron megoldandó feladatot a 2019. évi jövedel­mekről szóló bevallás beadása.

A járványhelyzet az áfabevallások te­rén hozott némi átrendeződést, de az adó­hatósági tapasztalatok szerint az adózók ebben a helyzetben is törekedtek arra, hogy a könnyítéssel, bevallási határidő vonatkozásában adott kormányzati ked­vezményekkel nem érintett bevallásokat, adatszolgáltatásokat határidőben teljesít­sék. A NAV belső átcsoportosítással bizto­sította a gazdaságvédelmi akcióterv sze­rinti rövidebb áfakiutalási határidőket a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

munkabér utáni közterhek megfize­tése alóli mentesítés igénybevétele kap­csán márciustól május 24-ig beérkezett több mint 1,2 millió ’08 és ’58 jelű beval­lás 5,6 százalékában (66 991 bevallásban) nyilatkoztak a foglalkoztatók arról, hogy bevételük legalább 30 százaléka a 61/2020. (III. 23.) Kormányrendeletben felsorolt te­vékenységükből – mint főtevékenység­ből – származott. A két bevallástípus­ban együttesen 25 791 048 ezer forint elvi fizetendő helyett 2 641 983 ezer fo­rint tényleges fizetendő kötelezettséget je­löltek az adózók, azaz a kormányzati in­tézkedés 23 milliárd forintnyi segítséget jelentett a foglalkoztatóknak.

A gazdaságvédelmi akciótervben a ko­ronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében megalkotott adó­zási könnyítések jelentősen befolyásol­ták a társaságiadó-bevallási kötelezett­ség teljesítésének éves gyakorlatát is. A 2019. adóévről (üzleti évről) benyújtandó társaságiadó-bevallásra vonatkozó ere­deti május 31-i (idén június 2-i) határidő 2020. szeptember 30-ra módosult. Ugyan­akkor amennyiben a 2019. évre bevallott és befizetett előlegek és a tárgyévre fize­tendő adó elszámolása visszaigénylő po­zíciót eredményezett, úgy az eredeti dá­tumtól volt visszakérhető az adókülönbözet összege. Az eredeti bevallási határ­időig az érintettek jelentős része teljesí­tette bevallási kötelezettségét, 106 859 társaságiadó-bevallás érkezett az adóha­tósághoz, míg 2019. május 31-ig ugyanez a szám 254 088 db volt.

Az adózók május 31-ig 3237 darab társaságiadóelőleg-mérséklési kérelmet nyújtottak be, amelyekben együttesen 25,7 milliárd forint bevallott adóelőleg 3,1 mil­liárd forintra történő mérséklését indít­ványozták, azaz a törölni kért adóelőleg összege 22,6 milliárd forint.

 

Ellenőrzések a veszélyhelyzetben és azután

Az ellenőrzésekben is jellemzően az elektronikus út volt a járható, az így lefolytatott ellenőrzések száma78 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A veszélyhelyzet pozitív hozadéka, hogy azon adózók és képviselőik, akik eddig a személyes ügyintézést vagy a postai utat választották kapcsolattartási formának, szívesebben álltak át elektronikus kommu­nikációra, mivel azt az élet egyéb terüle­tén is meg kellett tenniük. Így az elektro­nikus ellenőrzési módszer a jövőben vár­hatóan a korábbinál szélesebb körben vá­lik elterjedté.

Itt kell megemlíteni, hogy a ve­szélyhelyzet elmúltával az adóhatóság természetesen vizsgálni fogja a kedvez­mények igénybevételének jogszerűsé­gét, a foglalkoztatás szabályszerűségét, a szochokedvezményekre való jogosult­ság valódiságát.

A járványügyi helyzetre tekintettel nem megkezdett ellenőrzések és támogató eljá­rások folytatására is számítani lehet, így például ütemezetten a kiemelt adózók el­lenőrzései kezdődnek meg, a magánsze­mélyi körben pedig a nemzetközi infor­mációcseréből származó adatok kockázat­elemzése alapján feltárt anomáliák tisztá­zása támogató eljárás keretében.

Az online számlaadatok alapján kiemel­ten fogja figyelni a NAV az adatszolgál­tatási kötelezettség teljesítését, illetve az új kötelezetteknél legalább a regisztráció megtörténtét a július elsejét követő első számlakiállítást megelőzően.

 

Segítségek és könnyítések a nehézségek áthidalásához

Az adózás rendjéről szóló törvény a pandémiát megelőzően is lehetőséget adott arra, hogy az adóhatóság fizetési könnyí­tést engedélyezzen azoknak az adózóknak, akik a jövedelmi, vagyoni, szociális vagy gazdálkodási körülményeik miatt az álta­lános szabályok szerint nem tudnak eleget tenni adófizetési kötelezettségüknek. Ez a lehetőség a járványhelyzet okozta gaz­dasági, likviditási nehézségek áthidalása érdekében még inkább felértékelődött.

Több mint 6000 adózó adott be a járványhelyzetre hivatkozva fi­zetési kedvezményi kérelmet 2020. május 31. napjáig. A kérelmekben foglalt összeg több mint 74 milliárd forint. Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelé­sét megelőző jövedelmi és vagyoni hely­zete, a gazdálkodási tevékenységet folyta­tónak a veszélyhelyzet elrendelését meg­előző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el az adóhatóság a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül.

A veszélyhelyzetből fakadó likviditási nehézségek kezelésére az Art. általános fi­zetési kedvezményi szabályain túl is biz­tosított az adóhatóság további kedvezménye­ket:

  • egy alkalommal, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pót­lékmentesen,
  • egy alkalommal, a nem természetes személy adózó adótar­tozását, egy adónem tekintetében leg­feljebb 20 százalékban, maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékli, ideértve a levont jellegű kötelezettsé­geket is. Ez a rendkívüli kedvezmény a gazdálkodó szervezetek számára is le­hetővé teszi a tőketartozás mérséklését. Rendkívüli a kedvezmény azért is, mert a munkaadó által levont kötelezettségre is engedélyezhető a fizetési könnyítés vagy a mérséklés.

Fontos kiemelni, hogy ezek a rendkí­vüli kedvezmények átmeneti jellegűek, és ilyen típusú kérelem legkésőbb a veszély­helyzet megszűnését követő 30 napig ter­jeszthető elő, illetve a ve­szélyhelyzetre tekintettel engedélyezett fi­zetési könnyítések teljesítését a NAV fo­lyamatosan figyelemmel kíséri.

A végrehajtással érintett adózók segítése érdekében az adóhatóság visszavonta az inkasszókat és felfüggesztette a letiltásokat, a szüne­telés hatálya alatt esetlegesen beérkezett, illetve levont és átutalt összeget pedig 8 napon belül visszatérítette az adósoknak. Ez mintegy 342 ezer adózót érintett, összegszerűen 1337,5 milliárd forintot jelentett.