A veszélyhelyzet adóhatósági tapasztalatai
A koronavírus-járvány gyökeresen felforgatta, átalakította életünket, nem kivétel ez alól az adózók és adóhatóságok együttműködése sem. A veszélyhelyzet ugyanis mindkét felet eddig ismeretlen kihívások elé állította. Összegezve az eddigi tapasztalatokat leszűrhető, hogy mind az ügyfelek, mind az adóhatóság türelemmel, rugalmassággal, gyors reagálással járultak hozzá ahhoz, hogy az adóügyek intézése zökkenőmentes maradt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a veszélyhelyzet kihirdetésétől mérlegelte ezeket a körülményeket, és gyakorlatát úgy alakította át, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújtson az adózóknak.
Előtérbe kerültek a telefonos és online ügyintézések
A járványügyi veszélyhelyzet kezelése a személyes emberi kontaktusok radikális csökkentését igényelte a NAV ügyfélkapcsolataiban is. Az óvintézkedések legfőbb szempontja az ügyféligények zökkenőmentes, ugyanakkor biztonságos kiszolgálása volt. Jelentősen egyszerűsödött az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer (ÜCC) használatához szükséges ügyfélazonosító szám (PIN-kód) igénylése, amiről az adóhatóság levélben is tájékoztatta az adózókat.
Az adóhatóság a személyes ügyfélkiszolgálást is átszervezte, az ügyfélszolgálatokon feladatokat ellátó munkatársak egy részét átirányította a telefonos hívások fogadására és a tömegesen e-mailen érkezett levelek megválaszolására. Az ügyfélszolgálatok száma ugyanis jelentős mértékben, mintegy 80 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan a telefonhívások és az e-mailek száma ugyanilyen mértékben nőtt.
Felértékelődött az eSZJA lehetősége
A veszélyhelyzetben beszűkülő személyes ügyintézési lehetőségek miatt még inkább felértékelődött a személyijövedelemadó-bevallási tervezet kiajánlásának jelentősége. Az eSZJA aloldalt közel 4,2 millió alkalommal keresték fel az adózók. A benyújtás terén az online módot részesítették előnyben az adózók, és tovább csökkent a papíralapú beküldést választók száma. Fontos megjegyezni, hogy azon magánszemélyek esetében, akik határidőben nem nyújtottak be szja-bevallást, és egyéb feltételeknek is megfelelnek, a NAV által készített adóbevallási tervezetük vált érvényessé, így a veszélyhelyzetben akadályoztatott ügyfeleknek nem jelenthetett mindenáron megoldandó feladatot a 2019. évi jövedelmekről szóló bevallás beadása.
A járványhelyzet az áfabevallások terén hozott némi átrendeződést, de az adóhatósági tapasztalatok szerint az adózók ebben a helyzetben is törekedtek arra, hogy a könnyítéssel, bevallási határidő vonatkozásában adott kormányzati kedvezményekkel nem érintett bevallásokat, adatszolgáltatásokat határidőben teljesítsék. A NAV belső átcsoportosítással biztosította a gazdaságvédelmi akcióterv szerinti rövidebb áfakiutalási határidőket a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).
A munkabér utáni közterhek megfizetése alóli mentesítés igénybevétele kapcsán márciustól május 24-ig beérkezett több mint 1,2 millió ’08 és ’58 jelű bevallás 5,6 százalékában (66 991 bevallásban) nyilatkoztak a foglalkoztatók arról, hogy bevételük legalább 30 százaléka a 61/2020. (III. 23.) Kormányrendeletben felsorolt tevékenységükből – mint főtevékenységből – származott. A két bevallástípusban együttesen 25 791 048 ezer forint elvi fizetendő helyett 2 641 983 ezer forint tényleges fizetendő kötelezettséget jelöltek az adózók, azaz a kormányzati intézkedés 23 milliárd forintnyi segítséget jelentett a foglalkoztatóknak.
A gazdaságvédelmi akciótervben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében megalkotott adózási könnyítések jelentősen befolyásolták a társaságiadó-bevallási kötelezettség teljesítésének éves gyakorlatát is. A 2019. adóévről (üzleti évről) benyújtandó társaságiadó-bevallásra vonatkozó eredeti május 31-i (idén június 2-i) határidő 2020. szeptember 30-ra módosult. Ugyanakkor amennyiben a 2019. évre bevallott és befizetett előlegek és a tárgyévre fizetendő adó elszámolása visszaigénylő pozíciót eredményezett, úgy az eredeti dátumtól volt visszakérhető az adókülönbözet összege. Az eredeti bevallási határidőig az érintettek jelentős része teljesítette bevallási kötelezettségét, 106 859 társaságiadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz, míg 2019. május 31-ig ugyanez a szám 254 088 db volt.
Az adózók május 31-ig 3237 darab társaságiadóelőleg-mérséklési kérelmet nyújtottak be, amelyekben együttesen 25,7 milliárd forint bevallott adóelőleg 3,1 milliárd forintra történő mérséklését indítványozták, azaz a törölni kért adóelőleg összege 22,6 milliárd forint.
Ellenőrzések a veszélyhelyzetben és azután
Az ellenőrzésekben is jellemzően az elektronikus út volt a járható, az így lefolytatott ellenőrzések száma78 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A veszélyhelyzet pozitív hozadéka, hogy azon adózók és képviselőik, akik eddig a személyes ügyintézést vagy a postai utat választották kapcsolattartási formának, szívesebben álltak át elektronikus kommunikációra, mivel azt az élet egyéb területén is meg kellett tenniük. Így az elektronikus ellenőrzési módszer a jövőben várhatóan a korábbinál szélesebb körben válik elterjedté.
Itt kell megemlíteni, hogy a veszélyhelyzet elmúltával az adóhatóság természetesen vizsgálni fogja a kedvezmények igénybevételének jogszerűségét, a foglalkoztatás szabályszerűségét, a szochokedvezményekre való jogosultság valódiságát.
A járványügyi helyzetre tekintettel nem megkezdett ellenőrzések és támogató eljárások folytatására is számítani lehet, így például ütemezetten a kiemelt adózók ellenőrzései kezdődnek meg, a magánszemélyi körben pedig a nemzetközi információcseréből származó adatok kockázatelemzése alapján feltárt anomáliák tisztázása támogató eljárás keretében.
Az online számlaadatok alapján kiemelten fogja figyelni a NAV az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, illetve az új kötelezetteknél legalább a regisztráció megtörténtét a július elsejét követő első számlakiállítást megelőzően.
Segítségek és könnyítések a nehézségek áthidalásához
Az adózás rendjéről szóló törvény a pandémiát megelőzően is lehetőséget adott arra, hogy az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezzen azoknak az adózóknak, akik a jövedelmi, vagyoni, szociális vagy gazdálkodási körülményeik miatt az általános szabályok szerint nem tudnak eleget tenni adófizetési kötelezettségüknek. Ez a lehetőség a járványhelyzet okozta gazdasági, likviditási nehézségek áthidalása érdekében még inkább felértékelődött.
Több mint 6000 adózó adott be a járványhelyzetre hivatkozva fizetési kedvezményi kérelmet 2020. május 31. napjáig. A kérelmekben foglalt összeg több mint 74 milliárd forint. Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző jövedelmi és vagyoni helyzete, a gazdálkodási tevékenységet folytatónak a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el az adóhatóság a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül.
A veszélyhelyzetből fakadó likviditási nehézségek kezelésére az Art. általános fizetési kedvezményi szabályain túl is biztosított az adóhatóság további kedvezményeket:
- egy alkalommal, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen,
- egy alkalommal, a nem természetes személy adózó adótartozását, egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékli, ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is. Ez a rendkívüli kedvezmény a gazdálkodó szervezetek számára is lehetővé teszi a tőketartozás mérséklését. Rendkívüli a kedvezmény azért is, mert a munkaadó által levont kötelezettségre is engedélyezhető a fizetési könnyítés vagy a mérséklés.
Fontos kiemelni, hogy ezek a rendkívüli kedvezmények átmeneti jellegűek, és ilyen típusú kérelem legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig terjeszthető elő, illetve a veszélyhelyzetre tekintettel engedélyezett fizetési könnyítések teljesítését a NAV folyamatosan figyelemmel kíséri.
A végrehajtással érintett adózók segítése érdekében az adóhatóság visszavonta az inkasszókat és felfüggesztette a letiltásokat, a szünetelés hatálya alatt esetlegesen beérkezett, illetve levont és átutalt összeget pedig 8 napon belül visszatérítette az adósoknak. Ez mintegy 342 ezer adózót érintett, összegszerűen 1337,5 milliárd forintot jelentett.