A Pénzügyminisztérium közlése szerint a gazdaság teljesítményének köszönhetően idén júliusban 37,2 milliárd forint többlettel zárt a költségvetés, az államháztartás – önkormányzatok nélküli – központi alrendszerének első héthavi hiánya 352,7 milliárd forint lett. A héthavi hiány az éves előirányzat 35,3 százaléka, így a 2019 egészére kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is teljesíthető.

Idén január-júliusban 441,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett a büdzsébe, míg az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezettek részére. A hazai forrásból megvalósuló fejlesztések közül pedig továbbra is a Modern Városok Programra, a vasúthálózat modernizációjára, a Pest megyei fejlesztésekre, valamint a vállalkozási beruházás-ösztönzésre szánt források emelhetőek ki.

Adónemenként részletezve

Az idén július végéig a szociális hozzájárulási adóból, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból összesen 3127,8 milliárd forint érkezett a büdzsébe, 310,7 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.

A bevételek közül a társasági adóból az év első hét hónapjában 138,3 milliárd forint folyt be, amely az előző év azonos időszakit 30,2 milliárd forinttal haladta meg. Az év ugyanezen időszakában az általános forgalmi adóból 2592,5 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az egy évvel korábbit 410,8 milliárd forinttal haladta meg.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 656,0 milliárd forintot tett ki, ami 57,0 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A személyi jövedelemadó-bevétel az év első hét hónapjában 1376,8 milliárd forint volt, amely 127,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedést a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés-emelkedés idézte elő.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel január-júliusban 140,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 7,2 milliárd forinttal magasabb.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2019. első héthavi bevételeinek döntő része, 98,2 százaléka a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származik. Az e jogcímeken elszámolt befizetés 1961,2 milliárd forintot tett ki, ami 3,3 százalékkal, 62,1 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának bevételeit. A szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent, azonban az adócsökkentés hatása első alkalommal az augusztusi befizetésekben jelentkezik.

Az Egészségbiztosítási Alapnál  a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó héthavi bevétel az alap összes bevételének 69,6 százalékát tette ki. A 2019. január-júliusi szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételek 1000,9 milliárd forintra rúgtak, 24,5 százalékkal, 197,1 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának bevételeit.

A központi alrendszer idei január-júliusi 12 312,5 milliárd forintos kiadásai 100,8 milliárd forinttal, 0,8 százalékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakának adatát. A múlt év azonos időszakához képest magasabbak voltak – többek között – a költségvetési szervek kiadásai, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, valamint a nyugellátásokra fordított összegek.

A központi költségvetés devizaadóssága július végéig 374,7 milliárd forinttal 5350,0 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya 18,4 százalékra csökkent a teljes adósságon belül.

A költségvetés forintadóssága január-júliusban 790,9 milliárd forinttal nőtt, és 23 586,8 milliárd forintot tett ki, az aránya elérte a teljes államadósság 81,0 százalékát. Idén július végén a lakossági állampapírok állománya 8494,2 milliárd forintot tett ki, ami 978,5 milliárd forint növekedés 2018. december vége óta. A kizárólag lakossági ügyfelek által vásárolható Magyar Állampapír Plusz állománya a júniusi 882,7 milliárd forintról július végére 1416,6 milliárd forintra emelkedett.