A rendszerváltáskor alakult és az eltelt idő alatt jól működő családi vállalkozások 20-30 év alatt eljutottak a generációváltás problémájához. Hazánkban a jogrendszer nem volt erre felkészülve. A fő kérdés az volt, hogy az alapvetően angolszász jogrendszerekre jellemző trustok, vagy a kontinentális jogrendszerekben elterjedt magánalapítványok, különösen a Lichtensteinben és Ausztriában elterjedt privatstiftungok mintájára alakítsák-e ki a hazai szabályozást. Ezért több éves szakmai vita és előkészítési folyamat előzte meg a bizalmi vagyonkezelési szerződés 2014-es magyarországi bevezetését. A hiánypótló intézkedés hivatott biztosítani a magánvagyonok védelmét és irányítását.
A vagyonkezelő alapítványokkal végül a jogalkotó Magyarországon is elérhetővé tette az alapítványok magáncélra történő létrehozatalát és működtetését. Ezzel 2019 márciusától a két jogintézménnyel alternatív módon biztosítható több generáción keresztül a családi és magánvagyonok hatékony védelme.

A bizalmi vagyonkezelés és a családi alapítványok célja

A bizalmi vagyonkezelési szerződést és a családi alapítványokat is jellemzően a tőkeerős vállalkozó magánszemélyek, családok vagyonának generációk közötti szétforgácsolódásától való védelme és hatékony működésének biztosítása, fenntartása érdekében hozzák létre. A két jogintézmény olyan rugalmas szabályozási kereteket biztosít, ami eltérést enged az egyébként kötött, rugalmatlan társasági, öröklési és házassági vagyonjogi szabályokhoz képest. Így biztosítható, hogy a vagyon felosztása helyett megtörténjen a kedvezményezettek méltányos kielégítése, mindez a jogi tulajdonlás és irányítás egységének megtartása mellett.

A két jogintézmény közös jellemzője, hogy a meghatározott vagyonelemek tulajdonjoga átszáll egy független vagyonkezelő személy részére. Ez a vagyonkezelő az alapító által meghatározott feltételek és korlátozások mellett kezeli a vagyont, az elérendő célok és kedvezményezettként megjelölt családtagok, társaságok és más személyek érdekében. Ennek eredményeként, jogszerű vagyonrendelés mellett sem az alapító, sem leszármazóinak hitelezői nem tarthatnak igényt az átruházott vagyonelemekre. A jogi és gazdasági tulajdon szétválasztása alkalmas lehet például fokozott üzleti kockázattal járó tevékenységek kockázatainak izolálására, vagy a már megszerzett vagyon (például ingatlanok, részesedések, befektetések vagy nagy értékű ingóságok) védelmének kialakítására is.

A vagyonkezelő alapítvány főbb jellemzői

A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel szemben a vagyonkezelő alapítvány egy olyan jogi személy, amelyet legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyonnal lehet létrehozni egy legalább öt fős vezető testület, a kuratórium irányítása mellett. Az alapítvány főtevékenysége a vagyonkezelés folytatása az alapszabályában meghatározott céloknak megfelelően. Ehhez a jogalkotó professzionális jogi és pénzügyi támogatást rendelt a jelentős vagyontömegek védelme érdekében. A vagyonkezelő alapítvánnyal szemben hangsúlyos fenntarthatósági követelményt is támasztott a jogalkotó: létrehozásánál kötelező jogi képviselet, könyvvizsgáló, illetve felügyelőbizottság kinevezése.

Ezen kívül létre kell hozni egy úgynevezett alapítványi vagyonellenőri tisztséget is, aki abban az esetben jelent többlet biztosítékot a megfelelő vagyonkezelés biztosítására, ha az alapító az őt megillető jogokat átadta az alapítványnak vagy a kuratóriumnak. A professzionális vagyonvédelmet hivatott biztosítani továbbá az is, hogy a vagyonkezelő alapítvány számára jól definiált, ám de rugalmas befektetési szabályzatot kell kialakítani, amely az alapító okirat mellett meghatározza az alapítványi vagyon hasznosításának és gyarapításának kereteit.


A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok különbözősége

Alapvető különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok között a kezelt vagyontömeg legkisebb mértékére vonatkozó előírás. Míg a bizalmi vagyonkezelésnél nincs ilyen rendelkezés, a  vagyonkezelő alapítványnál ez minimálisan 600 millió forint. Ezen kívül alapvető különbséget jelent, hogy míg a bizalmi vagyonkezelői konstrukció legfeljebb 50 évre hozható létre, addig a családi alapítványok jogi személyként időbeli korlátozás nélkül fennmaradhatnak. Szintén jelentős eltérés a két jogintézmény között, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződést a vagyonrendelő bármikor felmondhatja, míg az alapítványt az alapító nem szüntetheti meg, az csak a törvényben és alapító okiratban meghatározott esetekben szűnik meg.

Korszerű és megbízható vagyonvédelem

A bizalmi vagyonkezelési szerződés és a vagyonkezelő alapítványok hazai bevezetésével Magyarországon – megelőzve Közép-Európa más jogrendszereit – megnyílt a lehetőség a magánvagyonok hatékony védelmének és fennmaradásának biztosítására. Így a generációváltás sikeres megvalósításához két olyan eszköz is rendelkezésre áll, amelyek az üzleti életben felmerülő gazdasági, jogi vagy pénzügyi kérdések számos aspektusára adnak.