A minimálbér alkalmazása az adójogszabályokban

Már csak napok kérdése, hogy megegyezés szülessen a 2021.évi minimálbér összegéről. Ez azért fontos, mert az adójogszabályokban több olyan rendelkezés található, amelyek alkalmazása az adóév (üzleti év) első napján érvényes minimálbérhez kötött.

A felsorolás nem teljes körű, de a főbb minimálbérhez kötött adómentességeket és adókedvezményeket tartalmazza.

Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

 A személyi jövedelemadóban

Őstermelő adómentessége, adóelőlege

A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani;

Szintén nem kell adóelőleg alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevételből addig, amíg az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;

A mezőgazdasági őstermelő akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. A családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység esetén akkor alkalmazható az átalányadózás, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét.

Egyéni vállalkozó vállalkozói adóalap kedvezménye

A létszámnövelési kedvezmény igénybevétele esetén a vállalkozói bevétel számításakor, ha a foglalkoztatottak adóévi átlagos állományi létszáma a megnövelt létszám alá csökken, akkor a létszám csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese vehető figyelembe. A vállalkozói bevételt csökkentő létszámnövelési kedvezmény számítása: a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növekedése és az adóév első napján (a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg.

Társasági adóban

Az alábbi, adózás előtti eredményt módosító jogcímek minimálbérhez kötöttek:

Csökkenti az adóalapot a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként a megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka.

Növeli az adóalapot az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a megelőző három adóévben igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege. Nem kell a növelő tételt alkalmazni az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben, ha az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között a következő események miatt is csökkent: szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás, betegség miatt keresőképtelenné válás, katonai szolgálat megkezdése, büntetés-végrehajtás megkezdése, elhalálozás és a növelő tétel nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.

A szociális hozzájárulási adóban

A természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint (a minimálbér 92 százaléka után) járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér vagy, a magasabb összegű járulék alapja.

Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

7. § (3) A Tbj. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétel esetén, valamint az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli - bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő sem.

Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóban

A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az adómérték 50 százalékával megállapított összeg. 

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az adómértékkel megállapított összeg a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után adómérték 50 százalékával megállapított összeg a foglalkoztatás harmadik évében.

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az adómértékkel megállapított összeg a foglalkoztatás első három évében és legfeljebb a minimálbér után az adómérték 50 százalékával megállapított összeg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómértékkel megállapított összeg.

Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után a tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel.

Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló adóban

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy e bevétele nem haladja meg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének 130 százalékát.

A szakképzésről szóló törvényben

A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Ez azt jelenti, hogy ha a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbérhez viszonyítva kell megállapítani, akkor ott az adóév első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]