Az eltérések gyakran abból adódnak, hogy a benyújtásra kötelezettek nem, vagy nem megfelelően, adják be a ’65M-es lapokat. A szabályok szerint 2018. július 1-től az adóalany a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben a számlák alapján adólevonási jogot gyakorol, a ’ 65M lapon számlánként nyilatkoznia kell a számlák jogszabály szerinti adattartalmáról, többek között a szállító adószámáról, a számlán feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról és a teljesítési időpontról.

Az eddigi ellenőrzések során, az M-es lapok benyújtásával kapcsolatos, jellemzően előforduló hibák:

• Az adózók a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről is beadják az M-es lapot, azonban mivel itt áthárított adó nincs, nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli őket.
• Az adózók sok esetben a kompenzációs felárat tartalmazó felvásárlási jegyet is szerepeltetik a bevallás M-es lapján, azonban csak a számlák adattartalmáról kell nyilatkozatot tenni, a felvásárlási jegyekről nem.
• A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja, stb.) tüntet fel.
• A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.
• Többször előfordul, hogy az adózók nem adnak be M-es lapot a számláról, mert a számlán áthárított adónak csak egy részét helyezik levonásba.  Ennek gyakori okai:
• arányosítási kötelezettség esetén az arányosítással meghatározott, levont áfa nem éri el a 100 000 forintot, 
• a számlán szereplő tételek egy része tételes levonási tilalommal érintett, a levont áfa pedig nem éri el a 100 000 forintot, 
• az adózó csak a pénzügyileg kiegyenlített beszerzések után gyakorolja a levonási jogot, és ha egy számla ellenértékét több részletben fizeti ki, előfordulhat, hogy egyik kiegyenlítés áfatartalma sem éri el a 100 000 forintot.

Az adólevonással érintett számla teljes áthárított adójának az összege a mérvadó a nyilatkozattételi kötelezettségnél, így ha a számla adótartalma elérte a jogszabályi összeghatárt, az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a számla alapján mekkora összegű áfát helyezett levonásba.

Az adózók sok esetben csak a végszámláról nyújtanak be M-es lapot, de az előlegszámláról nem. Ha az előleg átvételéről kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri az értékhatárt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben.

Fontos megjegyezni, hogy 2020. július 1-től már nem csak a 100 ezer forint áthárított adót elérő, vagy meghaladó számlákról kell majd jelentést adni, hanem valamennyi számláról. Ezért érdemes gyorsan és hatékonyan kiküszöbölni a hibalehetőséget, hiszen többszörös kockázattal jár, ha nem kellő körültekintéssel jár el az adózó az általános forgalmi adóbevallás benyújtásakor.