PDF letöltés

A következő évek az adósságtörlesztésről szólnak

Jelentősen nőtt a magyar vállalatok és a lakosság adóssága a járvány miatti helyzetben. A tavalyi évben több, mint ezer milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya, miközben a magyar gazdaság bő öt százalékkal zsugorodott.

A leginkább érintett szektor az idegenforgalom, ahol elhúzódó kilábalásra lehet számítani, de például a válság nyerteseinek mondott informatikai cégek is sok hitelt vettek fel. Ahol lassabb lesz a kilábalás - mint például a turizmusban -, ott a hitelek átütemezésére vagy további kormányzati támogatásra lehet szükség. Márpedig éppen a lezárások által leginkább sújtott turizmus-vendéglátás ágazatban nőtt rekordszintre, 287 milliárd forintra az adósságállomány. A válságot megelőző évben 22 milliárddal, vagyis csak 11 százalékkal nőtt e területen működő vállalkozások hitelállománya.

Eközben a robbanásszerű keresletnövekedés révén a válság egyik nagy nyertese, az informatikai szektor duplázott, hitelállománya 216 milliárd forintra emelkedett. Az ágazat növekvő bevételei ugyanakkor bőven alapot teremtenek a hitelek törlesztésre, vagyis ebben a szektorban az eladósodásnak a jövőben szinte csak pozitív hatásai lehetnek.

Áthidaló lehetőségek

A pénzügyi szakma azt valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány miatt meghosszabbított hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium június 30-i lejártával megnő a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma. Nőtt a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások egy főre jutó összege is, a kis- és középvállalkozói szektorban pedig megnőtt a körbetartozás mértéke.

A követeléskezelő cégeknek átadott tartozások esetében az adósok többsége szívesen megállapodna a tartozásának átütemezéséről, ám nincs tisztában a lehetőségeivel. Sokan az elérhetetlenség homályába burkolóznak, pedig a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet, ha a követeléskezelő nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst a további egyezkedés érdekében.

A követeléskezelők célja elsősorban a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetekben pedig a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet.  A követeléskezelővel még plusz költség nélkül lehet megegyezni, míg a végrehajtási eljárás már akár 30-40 százalékos többletköltséggel is együtt jár.

Sajnos Magyarországon a követeléskezelési tevékenység jelenleg nincs törvényileg szabályozva, így olyan cégek is megjelenhetnek a piacon, amelyek nem etikusan járnak el. Ennek elkerülése érdekében, az egyértelmű helyzet megteremésére, szükség lenne a követeléskezelés mielőbbi törvényi szabályozására.