A felmérés szerint a pénzügyi vezetők úgy érzik, hogy a legnagyobb kockázatot idén egyértelműen a COVID-19 miatti bizonytalan gazdasági környezet jelenti (70 százalék), melyet a nem megfelelő informatikai rendszerek (57 százalék) és a szakemberhiány (55 százalék) követ. Míg tavaly az informatikai rendszerek és az üzleti környezet változását, valamint az automatizációt nevezték meg fő kihívásnak a pénzügyi igazgatók, 2020-ban az automatizáció mellett a pénzügyi osztály motivációjának fenntartása, a folyamatok átszervezése került fókuszba.

A gazdasági kilátások romlásához illeszkedve a saját területüket, vagyis a pénzügyi osztályt illetően a tavalyinál valamivel többen (25 százalék) számítanak létszámcsökkenésre, amelynek okai között megjelent a lassuló üzletmenet.

A hazai pénzügyi vezetők továbbra is az automatizációban és a digitalizációban (48 százalék), valamint az információs háttér fejlesztésében (16 százalék) és a felelősségkörök felülvizsgálatában (14 százalék) látják a fejlődés lehetőségét.

A megkérdezett pénzügyi vezetők szerint a pénzügyi és számviteli feladatok jelentős részét automatizálni lehet és szükséges is a következő öt évben: ez a számlázást, a bérszámfejtést és a könyvelés, adóbevallás készítését érintheti leginkább, míg a legkevésbé érintett területek a magas hozzáadott értékű, döntéstámogató funkciók lesznek. Ugyanakkor a fejlesztési projektek sikeressége a vélemények alapján legnagyobb részt az embereken és a közöttük lévő együttműködés minőségén múlik.

 

A jövő a döntéstámogató funkciók előtérbe helyezése

A válaszokból az látszik, hogy a magyar pénzügyi és számviteli osztályok a munkaidejük felét a múltbéli adazok gyűjtésével és feldolgozásával töltik, ezzel szemben a világ vezető technológiai cégeinek globális pénzügyi osztályai már ma is az idő több mint 50 százalékát töltik a szervezetük jövőjével kapcsolatos döntéstámogatással. A hazai vezetők szerint az egyik legnehezebb feladat annak megvalósítása, hogy a pénzügyi vezető csapata idejének legnagyobb részét magas hozzáadott értékű, döntéstámogató feladatokkal töltse.

A közeljövőben azonban a napi munkavégzés során előtérbe kell kerülnie a magas hozzáadott értékkel rendelkező döntéstámogató funkcióknak: Kevesebb időt kell fordítani az adatfeldolgozásra, az így felszabaduló időt a jövőre vonatkozó, különböző forgatókönyvek szerint készítendő döntési javaslatokra és a tervezésre kell fordítani.

A koronavírus-járvány által generált bizonytalan jövőkép is hozzájárul a döntéstámogató rendszerek felértékelődéséhez, hiszen a jól felépített, a különböző élethelyzetekhez gyorsan alakítható, valós idejű, személyre szabott, könnyen elérhető vezetői riportok jelentősen befolyásolhatják a vállalat jövőbeni gazdálkodási stratégiájának hatékonyságát.