PDF letöltés

5+1 digitális lépés a bankügyekben

Tavaly november végén jelentette be a Kormány a gazdaságvédelmi intézkedések keretében a digitális banki ügyintézések támogatását. A Magyar Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium közös hatpontos javaslatcsomagjában szereplő intézkedések egy része már megvalósult, vegyük sorra hol tart most a gyakorlati megvalósítás.

A bejelentés után azonnal megindult a munka a mielőbbi gyakorlati megvalósítás érdekében. A javasolt jogszabályi változások a javaslatok egy részénél már meg is történtek, és egy „bónusz”, a bankok által szintén támogatott intézkedésre is sor került. Például a jogszabályi keretek már adottak ahhoz, hogy netbankokban, mobilbankokban a korábbinál sokkal több ügyet intézhessünk el, a családtámogatásokat  elejétől a végéig digitálisan tudjuk igénybe venni, kialakítás alatt áll az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer, digitálissá és olcsóbbá válhat az ingatlanok értékbecslése.

1. Elektronikus fizetés biztosítása

A kereskedelmi törvény módosítása nyomán 2021. január elsejétől kezdve minden, online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítania kell a vásárlói részére. Az a 40-60 ezer kereskedő, akiknél eddig csak készpénzzel lehetett fizetni, alapvetően két megoldás közül választhat: vagy bankkártyát fogad el, vagy azonnali átutalások fogadásával is eleget tehetnek ennek a kötelezettségnek.

2. Elektronikus banki ügyintézés kiterjesztése

Az elektronikus banki ügyintézés kiterjesztésével a vállalkozások és a lakosság számára is egyszerűbb lesz a pénzügyek intézése, bővül az elektronikusan intézhető tevékenységek köre, így akár évi 2 millióval csökkenhet a személyes ügyintézések száma. A javaslathoz kapcsolódó jogszabálymódosítás (hitelintézeti törvény 7. paragrafusa) meg is jelent, és december 26-tól hatályos.

Ezzel egy olyan digitális szolgáltatási platform jöhet létre a bank és ügyfele között, amely több ponton segítheti a papírmentes, digitális ügyintézést. Gyakorlatilag ez az alkalmazás biztonságos kommunikációs csatornaként szolgálna az ügyfelek és a pénzintézet között, alkalmas lenne bizonyos nyilatkozatok megtételére, a valós vagy nem valós sikeres ügyfélazonosítás után lehetőséget biztosítana a pénzügyi termékek, termékigénylési folyamatos biztonságos elindítására. Továbbá a korábban problémát jelentő szerződéses jogviszonyokban történő ügyintézésre is lehetőséget biztosítana (pl. fizetési számla keretszerződés felmondása, fogyasztói hitel végtörlesztése).

3. Elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer

A földhivataloknál elektronikusan benyújtható iratokkal évente 130 ezer ügyben egyszerűsödik az eljárás, ide tartoznak például az ingatlanszerzéssel vagy a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek. A gyakorlati megvalósítás folyamatban van, kialakítás alatt ál az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer, valamint a 2021. január 1-jétől hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény értelmében, amennyiben a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgálhat az adós közokiratba foglalt egyoldalú (akár elektronikus okiratban szereplő) tartozáselismerő nyilatkozata is. Ez utóbbi szabály alkalmazhatóságának feltételrendszerét a szektor jelenleg is vizsgálja.

4. Díjmentes digitális ingatlan-értékbecslés

További segítséget jelenthet az ingatlan értékbecslés digitalizálása és díjmentessé tétele, az ügyek körülbelül egyharmadában egy erre a célra létrehozott adatbázis segítségével végeznék el ezt a bankok, amivel egy ügyfél 30-50 ezer forintnyi megtakarítást érhet el.  

5. Egyszerűbb közjegyzői közreműködés

Az előző pontokhoz kapcsolódva az ingatlanügyekben felgyorsul és egyszerűsödik a közjegyzői közreműködés, ami évi 60-70 ezer ügyfélnek jelenthet több tízezer forintos megtakarítást.

December 31-én jelent meg a közjegyzői díjszabásról szóló IM-rendelet módosítása, amely február 1-től a családtámogatások esetén egységes egyoldalú kötelezettségvállaló mintát vezet be.

6. Digitális dokumentumkezelés

Kialakítás alatt van a digitális dokumentumkezelés bevezetése, amely ha megtörténik a 6,5 millió bankszámlával rendelkező magyar ügyfél esetében jelent érdemi előrelépést.

Bónusz rendelet

Mindezen túl egy szintén újdonságnak számító fontos jogszabályi változás is történt az ünnepi időszakban, amely a Magyar Bankszövetség 22 pontos javaslatcsomagjának egyik hangsúlyos pontjára, a teljes bizonyító erejű magánokirattal kapcsolatos szabályok rugalmasabbá tételére reflektál. A december 29-én megjelent kormányrendelet az elektronikus szerződéskötés kereteit teszi rugalmasabbá.

A banki működés számos területén jogszabályi elvárás, hogy az ügyfél valamely nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirati formában adja meg. Erre a legaktuálisabb példa a családtámogatások igénylése, ahol a folyamat során több esetben is teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell nyilatkoznia az ügyfeleknek, pl.: A babaváró támogatás esetén az igénylőknek ilyen magánokiratban kell nyilatkoznia az adatkezeléshez való hozzájáruláshoz, a babaváró támogatás igénybevételi feltételeiről, és a közös háztartásban élésről. Csok esetén több, mint egy tucat nyilatkozatot kell teljes bizonyító erejű magánokirati formában megtenni.

A Polgári Perrendtartásról szóló törvény határozza meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal kapcsolatos formai elvárásokat. Ez alapján a minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot, illetve az AVDH-val, azaz azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítéssel ellátott elektronikus okiratot teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell tekinteni.

Ezek a megoldások azonban a lakossági ügyfelek esetében kevésbé elterjedtek. Továbbra is a papír alapú és az ügyfél által aláírt és két tanú igazolásával ellátott dokumentumok a jellemzőek.

Az új folyamat a veszélyhelyzet időszakára lehetővé teszi, hogy megfelelő azonosítást követően pl. akár videóbanki, akár internetbanki felületen keresztül meg tudják tenni az ügyfelek ezeket a nyilatkozatokat.

Ezzel megvalósulhat a bankszövetség azon javaslata is, hogy a családtámogatásokat elejétől a végéig digitális folyamat útján tudják igénybe venni az ügyfelek.

A rendelet szerint jognyilatkozat megtételéhez az elektronikus rendszer akkor vehető igénybe, ha ahhoz a fél az elektronikus rendszer igénybevételének megkezdésekor kifejezetten hozzájárult és a felek jognyilatkozatának megtételére valós idejű kapcsolat keretében kerül sor. Ezt azt jelenti az első körös értelmezések szerint, hogy az ügyfélnek kifejezetten hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a nyilatkozatainak megtételére elektronikus formában kerül sor. Ezt a hozzájárulást az ügyfél az elektronikus rendszer (pl. netbank, mobilbank) használata során, az azonosítást követően, de még a nyilatkozat megtételét megelőzően tudja megtenni.

A szóban forgó kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére szól, de valószínűleg a továbbiakban beépül majd a normál működés részeként.

A veszélyhelyzet, sokak számára kényszer szülte helyzet egyértelművé tette, hogy az ügyfelek körében tényleges igény van a digitális banki szolgáltatások igénybevételére, a bankok pedig felkészültek ezeknek az igényeknek a kiszolgálására. Kilenc hónap elteltével már látható, hogy akik elkezdték használni ezeket a biztonságos és rugalmas banki ügyintézést lehetővé tevő digitális megoldásokat, a korlátozások feloldása után továbbra is igénybe veszik azokat.