Magyarországon ez azt jelenti, hogy a jelenlegi bruttó 149 ezer forintot 218 879-re kellene emelni ahhoz, hogy megfeleljen az EU előírás 60 százalékos kritériumának. Ez azt jelenti, hogy 99 085 forint helyett 145 555 forintot vihetnének haza azok, akik a kötelezően adandó legkisebb bérért végzik a munkájukat. Vagyis hirtelen majdnem 47 ezer forinttal több pénzből gazdálkodhatnának egy hónapban, ami érdemben járulhatnak hozzá az életszínvonaluk emelkedéséhez.

Ez már csak azért is fontos lenne, mert bár az elmúlt néhány évben a hatéves bérmegállapodás következményeként jelentősen nőtt a minimálbér, az a statisztika meghatározása alapján arra sem elég, hogy az érintettek nagyon szűkösen megéljenek belőle. Ehhez ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó adatai alapján minimum 105 700 forintra lenne szükség.

A magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az EU-ban

Az elmúlt évek minimálbér-emeléseivel nemzetközi viszonylatban semmire sem mentünk, legalábbis ez derül ki az Eurostat adataiból. Idén ugyanis egy helyet lejjebb csúszva a negyedik legkisebb a magyar minimálbér azon tagállamok sorában, melyekben valid fogalom a kötelezően adandó legkisebb bér.

Euróban számolva a magyar 464 eurónál

• Romániában (446 euró),
• Lettországban (430 euró)
• és Bulgáriában (286 euró) keresnek kevesebbet az érintettek.

A kötelező minimálbér-emelés miatt rendre nagy viták szoktak lezajlani a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek között az eltérő érdekekből fakadóan. Míg a munkavállalók minél nagyobb emelésben érdekeltek, addig a munkaadói oldal annak költségvonzatára is gondol. Ha egy ilyen jelentős mértékű emelés egy lépcsőben zajlana le, az nagyon sok kisebb céget sodorhatna a tönk szélére - a munkaadói járulékok esetleges további csökkentése ellenére is, hiszen a bérköltségek emelkedése egy kisebb cég számára kigazdálkodhatatlan lehetne. Ez pedig könnyen magával hozhatná a szürke- és feketefoglalkoztatás újbóli növekedését, valamint ha kevésbé jól prosperáló, munkaerő-igényes ágazatról van szó, akár a teljes szektor bukásához is hozzájárulhatna. Ilyenre volt is már példa a magyar történelemben a 2000-es évek elején. Az akkori minimálbér-emelés olyan költségnövekedést eredményezett a textiliparban, aminek végül az ágazat lett a legnagyobb vesztese és nagyon sok vállalkozás került a csőd szélére.