2020 a bértámogatások éve is volt
A járvány által előidézett leállások sok ágazatban hozták nehéz helyzetbe a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. Ezért a veszélyhelyzeti gazdasági intézkedések egyik első és legfontosabb döntései a munkahelyek megőrzése érdekében történő bértámogatások voltak.
A munkaerőpiaci helyzet
Az eddigi szakpolitikai intézkedések eredményességét a munkaerőpiaci adatok messzemenően visszaigazolják. A foglalkoztatottak száma augusztus és szeptember hónapokra 4,5 millió körüli szintre emelkedett. A munkavállalási korú, 15– 64 éves népesség foglalkoztatási rátája a legutóbbi 2 hónapban már meghaladta a tavalyi szintet, miközben a 3,9 százalékos hazai munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb érték az Európai Unióban.
A regisztrált álláskeresők száma a júniusi csúcs óta folyamatosan csökken, az állomány 2020. november végéig 80 ezerrel esett vissza, ami 20 százalékot meghaladó csökkenési ütemnek felel meg.
A járvány első hullámában hozott intézkedések
1. Munkahelyvédelmi bértámogatás – csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása
A 2020. április 16. és 2020. augusztus 31. között igényelhető támogatás célja a járványhelyzet miatt nehézségekkel küzdő vállalkozások létszámleépítésének megelőzése volt, és a munkavállalók kieső jövedelmének kompenzálása a rövidített munkaidőben való foglalkoztatás idejére a munkavállalónak nyújtott támogatáson keresztül.
A támogatásban azon, a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók részesülhettek, akik az első veszélyhelyzeti kormányrendelet (40/2020. (III. 11.) számú) megjelenésének napja és a kérelem benyújtásának napja közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, és akiknek a módosítás előtti szerződés szerinti munkaidejük 15–75 százalékos mértékű csökkentésére a veszélyhelyzet kihirdetésének napján vagy azt követően került sor.
A támogatás mértéke a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér személyi jövedelemadó-előleggel és járulékokkal csökkentett összegének kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka volt. A támogatás az egyénnek közvetlenül folyósított, köztehermentes támogatás formájában volt nyújtható, amit a munkaválalló részére havonta utólag folyósítottak. A támogatás időtartama 3 hónap volt, amihez egy hónap támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség kapcsolódott. A támogatás több mint 16,6 ezer telephelyet érintően összesen 198 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához járult hozzá.
2. Munkahelyvédelmi bértámogatás – KFI bértámogatás
A kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor magasan képzett munkavállalóinak bértámogatása 2020. április 15. és 2020. augusztus 31. között volt igényelhető. A támogatás célja a KFI-szektorban dolgozó munkavállalók (például mérnökök, fejlesztőmérnökök, informatikusok) munkahelyének védelme, a járvány alatti elbocsátások elkerülése volt. A támogatás havi összegének maximuma 318 920 forint, amennyiben a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére 670 ezer forint vagy ezt meghaladó összeg volt. Amennyiben a munkavállaló bruttó munkabére a 670 ezer forintos határt nem érte el, akkor a támogatás a 318 920 forintnak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670 ezer forint arányával számított összege.
A támogatás a munkáltató részére legfeljebb három hónapon keresztül havonta utólag került folyósításra vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatást több mint 1000 munkáltató több mint 20 ezer munkavállalója után vették igénybe.
3. Munkahelyteremtő bérköltség-támogatás
A 2020. május 18. és 2020. augusztus 31. között elérhető támogatás célja az volt, hogy az átmeneti gazdasági nehézség enyhülésével a támogatásra szoruló munkaadók könnyebben visszaépíthessék, illetve növelhessék foglalkoztatottjaik létszámát a nyilvántartott álláskeresők köréből. A támogatás eredeti célcsoportja valamennyi, a támogatást nyújtó uniós programok célcsoportjába tartozó álláskereső volt. A munkaerőpiaci helyzetre reflektálva 2020. július 16-tól célzottabban, szűkített célcsoporttal – 6 hónapja álláskereső vagy 16–24 év közötti álláskereső esetén – volt igénybe vehető a támogatás. A bérköltség-támogatás időtartama 6 hónap, amelyet 3 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség követ. A támogatás megállapított mértéke fixen a foglalkoztatót terhelő bér és a szociális hozzájárulási adó 100 százaléka lehetett, annak figyelembevételével, hogy a támogatás összege havonta legfeljebb 200 ezer forint. A támogatást a munkáltató részére havonta utólag folyósították, és vissza nem térítendő, de minimis támogatás formájában volt nyújtható.
A támogatás segítségével összesen 39 ezer álláskereső helyezkedett el az őket alkalmazó vállalkozások több mint 30 ezer telephelyén.
A járvány második hullámában hozott intézkedések
1. Vállalkozások munkaerő-támogatása
A 2020. október 15-től elérhető támogatás célja, hogy a foglalkoztatottak létszáma növekedhessen (visszaépülhessen) a 25 év alatti és/vagy alacsony iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők köréből. A támogatás időtartama fixen 5 hónap, mértéke pedig a munkaadót terhelő bruttó bér és szociális hozzájárulási adó összegének 50 százaléka lehet, annak figyelembevételével, hogy a támogatás összege havonta legfeljebb 100 ezer forint lehet. A támogatás a munkáltató részére havonta utólag kerül folyósításra, és vissza nem térítendő, de minimis támogatás formájában nyújtható.
E támogatás elnyeréséhez szükséges, hogy a munkaadónál a részt vevő felvétele a munkavállalói létszám növekedését eredményezze azon statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva, amely létszám fennállt a munkaadónál 2020. október 15-én. A támogatás segítségével 2020. november 30-ig összesen több mint 1700 álláskereső helyezkedett el több mint 900 vállalkozásnál.
2. Munkahelymegőrző támogatás – ágazati bértámogatási program
A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) kormányrendeletben meghatározott, TEAOR szerinti tényleges főtevékenységet végző, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet rendelkezéseivel hátrányosan érintett munkáltatók (azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók) bértámogatását 2020. november 11. és 2020. december 11. között vehették igénybe.A támogatás célja a koronavírus-járvány nemzetgazdasági hatásainak kezelése a munkahelyek megőrzése érdekében. Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a munkáltatónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. A támogatás mértéke a 2020. november 11. előtt már a munkáltatónál munkaviszonyban foglalkoztatott személy november hónapra kifizetett bruttó bérének az 50 százaléka, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka. A támogatás a munkáltatónak utólag kerül kifizetésre.
A támogatás rendeletének megalkotásakor a tavaszi tapasztalatok alapján szempont volt, hogy egyszerű, könnyen és minél szélesebb körben igényelhető támogatási konstrukció kerüljön kialakításra. Ennek megfelelően az a munkáltató, aki megfelel a tényleges főtevékenység kritériumának, bármelyik munkavállalója bruttó bérének 50 százalékát igényelheti, függetlenül attól, hogy a munkakör kötődik-e a rendeletben meghatározott TEÁOR-hoz vagy sem. Továbbá lehetővé tettük a támogatáshalmozódást is a teljes bérköltség 100 százalékáig.
December 10-től meghosszabbította a kormány az ágazati bértámogatási program határidejét, sőt bővült az érintettek köre is, az utazásszervezők és -közvetítők, a szálláshely szolgáltatás tevékenységet végzők is pályázhatnak a támogatásra. A cégek november, december és január hónapra együttesen igényelhetik az ágazati bértámogatást, vállalva, hogy február végéig foglalkoztatják munkavállalóikat. A szálláshely szolgáltatás tevékenységet végzők esetében novemberre az előre rögzített foglalások 80 százalékát kompenzálja a kormány. E vállalkozások ezért csak két hónapra, 2020 decemberére és 2021 januárjára kérhetik a bértámogatást.