Az irányelv alapján az eredménykimutatás nem tartalmaz mérleg szerinti eredményt, csak az adózás szerinti eredmény jelenik meg az eredménykimutatásban utolsó tételként. Ezzel tulajdonképpen az eredménykimutatás séma is változni fog.

A mérleg szerinti eredmény fogalmának megszűnése az osztalék elszámolási szabályok változásával függ össze, ugyanis az irányelv szerint az adott év adatai alapján megállapított osztalékot a következő évben, az erről szóló határozat napján kell elszámolni.

A jelenlegi számviteli szabályozás szerint a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.

A javaslat szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalék kifizetéséhez az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.

Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlát számításának szabályai nem változnak, de elszámolása az arról szóló határozat időpontjában válik esedékessé az eredménytartalékkal szemben.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetési korlát számításánál csak a pozitív értékelési tartalékot kell csökkentő tételként figyelembe venni.