A Növekedési Hitelprogram második szakaszában a kihelyezett hitelek mintegy 60%-a finanszírozott új beruházásokat, így a teljes program hatásaként mintegy 340 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. Az MNB támogatott hitelprogramjának további kedvező hatása, hogy a kkv hitelek regionális koncentrációja, tehát Pest megye dominanciája, mérséklődni tudott. Ezzel együtt sem sikerült azonban áttörést elérni a vállalati hitelpiacon, és tovább zsugorodik a teljes vállalati hitelállomány. Mindez azért különösen kedvezőtlen, mert a vállalati hitelezés GDP-hez viszonyított aránya már most is jóval elmarad a gazdaságilag fejlett országokéhoz képest: míg a G20-as átlag 80% körül van, addig Magyarországon ez csupán 25%.

Egy moderált hazai fejlődéshez legalább a 30 százalékos arány megközelítése volna szükséges, azonban – főleg a nagyvállalati hitelállományok csökkenésének köszönhetően – ettől a szinttől inkább távolodunk, mintsem ledolgoznánk a lemaradásunkat.

Idén az NHP harmadik szakasza, azaz a Növekedéstámogató Program kétszer 300 milliárd forintos kerete, az Eximbank nagyvállalatok részére is elérhető Versenyképességi Hitelprogramja és az MFB 2016-2020-as periódusra tervezett mintegy 435 milliárd forintos hitelállománya bőséges támogatott hitelforrást biztosít. Az új hitelprogramok azonban keresletszegény környezetbe érkeznek, mivel nem látható az az élénkülő beruházási hajlandóság, amely a többlet hitelfinanszírozást igényelné. Így ezek a programok leginkább egymással fognak versenyezni, miközben a bankok saját forrású hitelezése tovább mérséklődhet.

Hitelpiaci felmérés szerint a vállalati hitelpiacot egy viszonylag kedvező, óvatosan optimista hangulat jellemzi, ami egyben azt is jelenti, hogy a banki vezetők bizakodóbbak a vállalathitelezési kilátásokat illetően, mint az utóbbi öt évben bármikor.