PDF letöltés

A helyi iparűzési adó alapjának csökkentése

A téma aktualitására való tekintettel ismételjük át a helyi iparűzési adó elszámolásának szabályait! A jelenleg érvényes szabályozás szerint a helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével (elábé), a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítmények értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adott évben elszámolt közvetlen költségeivel.

Progresszív levonhatóság

Az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke sávosan progresszív módon vonható le a nettó árbevételből. A kisebb adózóknak kisebb a teherviselési képessége, ezt vették figyelembe a sávos korlátozással.

Ha nem haladja meg az 500 millió forintot az éves nettó árbevétel, akkor a teljes csökkentő összeg levonható, e fölött korlátozással:

  • 20 milliárd forintig az árbevétel 85%-a
  • 80 milliárd forintig az árbevétel 75%-a
  • 80 milliárd forint felett 70%-a.

Tehát ha nagyobb az árbevétel, akkor kisebb arányban lehet levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások értékét, ha az arányosítással a korlát felé kerül.

A korlátozó szabályokat először a 2013-ban kezdődő előlegfizetési időszakra kellett alkalmazni.

Ha a vállalkozás exportárbevételt is kimutat, akkor annak az elábénak és közvetített szolgáltatásnak a teljes értéke levonható, amely anyagok, áruk vagy szolgáltatások értékesítése után az exportárbevételt kimutatja a vállalkozás.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az adóalany által az ideiglenes tevékenységre tekintettel az adóévben megfizetett iparűzési adó, továbbá a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 százaléka. [Htv. 40/A. § (1) bekezdés]

A 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművek (teherautók) után fizetendő, a megtett úttal arányos, elektronikus útdíj (e-útdíj) 2013. július 1-jétől történt bevezetésével a fuvareszközzel (közúti teherszállításra alkalmas járművel) rendelkező vállalkozások költségei jelentősen emelkednek, ezért a fuvareszközzel rendelkezők ettől az időponttól kezdődően levonhatják az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból az adóévben megfizetett útdíjak 7,5 százalékát.

Az adócsökkentés adóalap-arányosan történhet az adóalap-megosztás szabályai szerint a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes adóalap és az egyes önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában. [Htv. 40/A. § (2) bekezdés]

Az önkormányzat rendeletével 2016. január 1-jétől valamennyi vállalkozóra egységesen meghatározhatja, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés címén az adóévben elszámolt közvetlen költség 10 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját. [Htv. 40/A. § (3) bekezdés]

Az önkormányzat csak és kizárólag arról dönthet, hogy rendeletbe iktatja-e az új adókedvezményt vagy sem, egyéb szabályt nem alkothat, így nem szabályozhatja az adóelőny mértékét, tartalmát vagy alanyi körét.

 

Kapcsolt vállalkozások

Mi a helyzet kapcsolt vállalkozások esetében? Náluk először csoportszinten kell megállapítani az iparűzési adó alapját, majd az egyes vállalkozásoknak az így kiszámított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával megegyező módon kell a vállalkozási szintű adóalapot kiszámítani. Ezt az összeszámítási szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a nettó árbevétel 50%-át meghaladja az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes összege.


Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetendő iparűzési adó

 Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.[Art. 2. számú melléklet II./A/2./d) pont]

Az önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül abban az esetben, ha az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

▸ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, és mindkét esetben feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, azonban a 181 napot nem éri el;

▸ az előző bekezdésben nem szereplő bármilyen más tevékenységet végez és annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, ebben az esetben feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. [Htv. 37. § (2) bekezdés] 

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység végzésének napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, mert építőipari tevékenység, illetőleg természeti erőforrás feltárása esetén a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 180 napot mégis meghaladta, akkor legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. [Htv. 37. § (3) bekezdés]