Kisvállalkozások versenyképességének a növelése a coaching személyiségfejlesztő technikák alkalmazásával

A coaching modern, üzleti formájában az 1980-as években született, és azóta folyamatosan terjed, fejlődik világszerte. Ennyi idő elég volt annak bebizonyítására, hogy nemcsak afféle hóbort, hanem komoly, tartós üzleti sikert eredményező eszköz, megközelítés. A berlini fal leomlása óta a coaching Kelet-Európában is elindult hódító útjára. Bár az e térségben élők számára hátrányt jelentett, hogy később érkezett hozzájuk, azonban előnyt is, mert már kevesebb félreértelmezéssel, letisztultabb formában ismerhették meg.(Wikipédia)
KKV szektor kis- és mikró vállalkozások vezetőinek régi dilemmája, hogyan tegyenek eleget a piaci kihívásoknak, ha ebben a működéshez szükséges létszám, és a jó szakemberek felvételéhez szükséges személyi jövedelem rendkívül alacsony mértéke a vállalkozásukat korlátozza. Ehhez még hozzáadódik az elsősorban a mikró, illetve családi vállalkozásoknál nem kis gyakoriságú vezető-tulajdonos funkciójához szükséges kompetencia hiányosságai. Ez annak ellenére is fennáll, ha a cégvezető-tulajdonos előzőleg már más szakmában elismerést, és gyakorlatot szerzett, de a cég vezetéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel és menedzsment ismeretekkel nem rendelkezik. Az univerzális és vezetői ismereteket és speciális gyakorlatot igénylő kis- és mikró vállalkozás, autark, tekintély alapú vezetője a felmerült problémákat igen nehezen képes leküzdeni és a bekövetkező vezetési kudarcokat feldolgozni, ezért erős stressz kitettsége nála könnyen tartós stresszt idézhet elő, amely kihat a cég működésére és teljesítményére is.

A coaching, mint személyiségfejlesztésre szolgáló módszer természetesen, nem a belső válsággal küzdő, önmagát felőrlő vezetők rehabilitációs programja, hanem a megfelelő kompetenciával rendelkező, innováció és stratégia orientált, teljesítmény érdekeltségű vezetők személyiségének a fejlesztésére irányul. A coaching eredménye a vezető jobb felkészültsége és stresszt tűrő és problémamegoldó képességének a létrejötte.

A coaching tartós folyamatra épül, mivel a rövid ideig eredményes coaching nem minősül coachingnek. A sikeres coaching folyamat lényege, hogy a vezető képessé váljon önmagán és ezzel együtt a cégén segíteni. A coaching, ha együttműködésre épül, akkor az elért pozitív változás a beavatkozás után is tartóssá válik, amennyiben a beidegződésektől biztosítja a pozitív elmozdulást.

A coaching folyamatnak több válfaja létezik. Ezek közül a kisvállalkozások számára
• Business coaching,
• Life coaching,
• Executive coaching
a legfontosabbak.

Business coaching
célja, hogy a vállalkozás tulajdonosait, illetve menedzsereit támogassa abban, hogy a napi feladataikon, tovább lássanak. Lássák a vállalkozásuk egészét, a jövőképét, hogy ehhez felfejleszteni tudják a munkatársaikat, beosztottjaikat, amely eredményeként magasabb szintű szolgáltatást tudjanak nyújtani ügyfeleiknek (vevőiknek). A kollektívájukat képessé tegyék a munkájuk, munkahelyük, és a magánéletük kiegyensúlyozott viszonyának a megteremtésére.
A Business coaching folyamat felöleli a személyiségfejlesztéshez szükséges
• asszertivitás,
• burnout,
• delegálás,
• döntés,
• időgazdálkodás,
• karrierépítés,
• konfliktuskezelés,
• motiválás, networking,
• önbizalom,
• önismeret,
• personal Brand,
• stressz kezelés
technikákat.

A Life coaching folyamat biztosítja a vállalkozás értékeinek és jövőképének a tisztázásával azoknak az egyéni céloknak a kitűzését, amely az egyén sikeres és teljes életéhez szükségesek és elősegíti a vállalkozás sikerességéhez szükséges változási folyamatok eredményes megvalósítását. A magánélet diszharmónia coachingja rendkívül fontos az egyén önértékelésében, a családi együttélésében és munkahelyi kapcsolataiban, az együttműködés során létrejött konfliktusok professzionális, hatékony kezelésében, a stressz legyőzésében, amely kihat az egyén munkateljesítményére.

Az Executíve coaching kimondottan a vezető munkahelyi életét segíti azzal, hogy fenntartható viselkedési változásokat idézzen elő. A személyes példáján hatást gyakoroljon a vállalkozás minden dolgozójára. Köztudott, hogy a vezető viselkedése sablont jelent a vállalat teljes kollektíva számára. Csak a lelkiismeretes, önbecsüléssel rendelkező vezető tudja a személyes példamutatásával a beosztottakat is erre késztetni. Ha a vezető nem rendelkezik ezekkel a személyiségjegyekkel, hiteltelenné válik a dolgozók előtt, akik nem akarnak jobbak lenni, mint a vezetőjük.

A coaching módszerek alkalmazását a maga az üzleti világ termelte ki, mivel bebizonyosodott, hogy a korábban megszokott pénzügyi-gazdasági módszerek, a teljesítmények állandó hangsúlyozása, már nem elegendő a sikeres vállalatvezetéshez, hanem nagyobb eredmények elérésére sarkal a vezetői demokratikus stílusváltás, a munkahelyeken dolgozók jó közérzete és az esetlegesen felmerült munkahelyi konfliktusok gyors, és professzionális kezelése.

A kisvállalkozásoknál a coaching folyamatokat különösen szükségessé teszi az, hogy a vállalkozás jellegéből adódóan, kisebb létszámmal, bonyolult komplex feladatokat kell megoldani a vezetőnek, amely a relatíve alacsonyabb dolgozói fizetések és a többletmunkák miatt, nagyobb feszültséget, konfliktusokat eredményez a dolgozók között, illetve a vezetéssel szemben. Ha ezeket a belső és külső konfliktusokat a vállalatvezetés, illetve a dolgozók jól kezelik a vállalkozás eredménye is nő, amely megteremti a bázisát, a jobb munkahelyi feltételeknek, jobb mikró klímának, illetve a bérek nagyobb mértékű növelésének.

Kovács János
VOSZ IHF szekció társelnöke
mobil : +36 209 750 527
Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]