Újból változás jön a cafetériánál , vajon kedvező lesz ez számunkra ?
A kis- és középvállalkozások béren kívüli juttatásánál mind a munkáltatóknál, mind a munkavállalóknál közkedveltté vált a cafeteria juttatások igénybevétele.
A béren kívüli juttatásokat szabályzó Személyi Jövedelemadó törvény (SZJA törvény) több változást is hozott a 2015-ös évre, de ezek egyáltalában nem, vagy csak minimálisan érintették a munkáltatókat. Változott a kedvezményes adó mellett biztosítható juttatások éves felső határa, bevezetésre került egy úgynevezett rekreációs keretösszeg, részben változott az adófizetés határideje, így minden munkáltatónak érdemes volt áttekinteni a változásokat, aki igénybevett cafeteria rendszert. A változások többsége nem érintette azokat a munkáltatókat, akiknél a munkavállalók éves kerete nem éri el a 200.000 Ft-ot, viszont jelentősen kihatott azokra, akik a 200.000 Ft-nál magasabb keretösszeget alkalmaznak.
„Az idei évben nagymértékben változtak a cafetéria-szolgáltatások adóterhei. Bár jövőre hasonló mértékű változtatásra nem kell számítani, a személyi jövedelemadó csökkenése minden munkavállalót érinteni fog. A Pénzcentrum utánajárt, vajon milyen hatással lesz a változtatás a dolgozók pénztárcájára.
Az idén január 1-től életbe lépő módosítások következtében a cafetéria-szolgáltatások adóterhei jelentősen változtak, ami komplikáltabbá tette a rendszert. Azok, akik 200 ezer forintnál magasabb összeget kapnak, az összeg feletti részt csak SZÉP kártyán vehetik kedvezményes (35,7 százalékos) adózással igénybe. Ezen felül többek között lehetőség nyílt adómentes lakáshitel támogatás igénybe vételére is, ami nagy könnyítést jelent a hitelesek számára. Az új szabályozás a SZÉP Kártya, illetve az adómentesen kapható lakáscélú támogatás népszerűségének kedvezett legfőképpen mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében.
A jövő évi költségvetés elérhető, ezek alapján számottevő változás előre láthatóan nem lesz a cafetéria-rendszert illetően, bár természetesen év végéig még történhetnek módosítások. Elsősorban az életpályamodell, a közfoglalkoztatási programok, a beruházások ösztönzése, illetve az adócsökkentés lesz a jövő évi költségvetés főbb irányvonala.
Ami jelentősebb változásnak számít a munkavállalók szempontjából, az a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékos csökkentése lesz, ami a jelenlegi
Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállalók többségének bruttó bére egy százalékkal fog nőni az ideihez képest. A kétgyermekes családok esetében a családi adókedvezmény mértékét is meg fogja emelni a kormány, jövőre 10 ezerről 12,5 ezer forintra emelik gyermekenként a havi adókedvezmény összegét. Ennek köszönhetően 2016-ban már bruttó 167 ezer forintos összkeresetig a kétgyermekes családok adóterhelése 0 százalék lesz, ami jelentős növekedés az idei bruttó 125 ezer forintos határhoz képest.
Mivel a háromgyerekesek adó- és járulékterhelése a családi kedvezmények miatt már így is alacsony, őket az adócsökkentés valószínűleg nem érinti majd különösképpen. Az ő esetükben várhatóan a bruttó összjövedelem egy százalékát kitevő összeggel lesz magasabb a nettó kereset, abban az esetben, ha az összjövedelem adóterhelését tovább lehet csökkenteni.
A béren kívüli juttatások esetében pedig évi 200 ezer forintig a juttatások értékének 1,19-szerese után összesen 35,7 százalék közterhet kell fizetni idén, ami előre láthatólag 34,5 százalék lesz jövőre az szja kulcs csökkenése miatt. 200 ezer és 450 ezer forint között a SZÉP kártyán kívül az egyéb béren kívüli juttatásokat 51,17 százalékos közteher illeti, ez 49,98 százalékra csökken le.
így hat a személyi jövedelemadó kulcscsökkenése a béren kívüli juttatások adózására
Bár ez nem olyan számottevő változás, azért kis mértékben befolyásolja a béren kívüli juttatások adózását. Ennek hatására előre láthatólag az adóterhek mérséklődése várható nyilatkozta a Pénzcentrumnak Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adószakértője.
A másik sarkalatos kérdés, amivel kapcsolatban idén év végén, vagy legkésőbb jövő év elején lesz eredmény, az EU kötelezettségszegési eljárása, amit az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya miatt indított Magyarországgal szemben. Egyelőre csak a Főtanácsnoki indítvány jött ki, ami szerint a magyar intézkedések nem illenek bele az EU jogrendszerébe.
Ugyan sok dolog még kérdéses az ügyben, az azonban biztos, hogy ha az Európai Bíróság szerint nem felel meg a magyar szabályozás az EU-s jogszabályoknak, akkor Magyarországnak záros határidőn belül lépnie kell. Ha a cafetéria rendszer esetleges újraszabására kerülne sor, az szélsőséges esetben a béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának eltörléséhez is vezethetne. Vannak ezen kívül más alternatívák is, a SZÉP Kártya rendszerét is át lehet alakítani, vagy a népszerű Erzsébet-utalvány mellett is be lehet vezetni egyéb utalványokat, bővítve ezzel az étkezési utalványok palettáját.
A legkézenfekvőbb lehetőség, hogy maga a cafeteria-rendszer nem alakul át, csupán a juttatások szolgáltatói körében jelenhetnek meg újabb szereplők. Abban az esetben szélesedhet a kibocsátók köre, azaz hogy kitől lehet megvásárolni ezeket a juttatásokat, ha kevesebb feltételt szabnak meg arra vonatkozóan, hogy ki lehet kibocsátó, illetve ha megszűnik a kizárólagosság.
Valószínűleg az nem fog módosulni, hogy milyen adózás alá esik a cafetéria, mert a döntés ezt nem fogja érinteni, a többi azonban egyelőre csak feltételezés, pontosabbat az Európai Unió végleges döntése után lehet majd mondani.”
Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
A jövő évben várható változásokat a Pénzcentrum internetes portál 2015. október 15-én megjelent „Fontos változás jön a cafetériánál: ennek sokan örülnek majd” című cikke tartalmazva. Idézve a cikket :
„Az idei évben nagymértékben változtak a cafetéria-szolgáltatások adóterhei. Bár jövőre hasonló mértékű változtatásra nem kell számítani, a személyi jövedelemadó csökkenése minden munkavállalót érinteni fog. A Pénzcentrum utánajárt, vajon milyen hatással lesz a változtatás a dolgozók pénztárcájára.
Az idén január 1-től életbe lépő módosítások következtében a cafetéria-szolgáltatások adóterhei jelentősen változtak, ami komplikáltabbá tette a rendszert. Azok, akik 200 ezer forintnál magasabb összeget kapnak, az összeg feletti részt csak SZÉP kártyán vehetik kedvezményes (35,7 százalékos) adózással igénybe. Ezen felül többek között lehetőség nyílt adómentes lakáshitel támogatás igénybe vételére is, ami nagy könnyítést jelent a hitelesek számára. Az új szabályozás a SZÉP Kártya, illetve az adómentesen kapható lakáscélú támogatás népszerűségének kedvezett legfőképpen mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében.
A jövő évi költségvetés elérhető, ezek alapján számottevő változás előre láthatóan nem lesz a cafetéria-rendszert illetően, bár természetesen év végéig még történhetnek módosítások. Elsősorban az életpályamodell, a közfoglalkoztatási programok, a beruházások ösztönzése, illetve az adócsökkentés lesz a jövő évi költségvetés főbb irányvonala.
Ami jelentősebb változásnak számít a munkavállalók szempontjából, az a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékos csökkentése lesz, ami a jelenlegi
16 százalékról 15 százalékra fog csökkenni.
Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállalók többségének bruttó bére egy százalékkal fog nőni az ideihez képest. A kétgyermekes családok esetében a családi adókedvezmény mértékét is meg fogja emelni a kormány, jövőre 10 ezerről 12,5 ezer forintra emelik gyermekenként a havi adókedvezmény összegét. Ennek köszönhetően 2016-ban már bruttó 167 ezer forintos összkeresetig a kétgyermekes családok adóterhelése 0 százalék lesz, ami jelentős növekedés az idei bruttó 125 ezer forintos határhoz képest.
Mivel a háromgyerekesek adó- és járulékterhelése a családi kedvezmények miatt már így is alacsony, őket az adócsökkentés valószínűleg nem érinti majd különösképpen. Az ő esetükben várhatóan a bruttó összjövedelem egy százalékát kitevő összeggel lesz magasabb a nettó kereset, abban az esetben, ha az összjövedelem adóterhelését tovább lehet csökkenteni.
A béren kívüli juttatások esetében pedig évi 200 ezer forintig a juttatások értékének 1,19-szerese után összesen 35,7 százalék közterhet kell fizetni idén, ami előre láthatólag 34,5 százalék lesz jövőre az szja kulcs csökkenése miatt. 200 ezer és 450 ezer forint között a SZÉP kártyán kívül az egyéb béren kívüli juttatásokat 51,17 százalékos közteher illeti, ez 49,98 százalékra csökken le.
így hat a személyi jövedelemadó kulcscsökkenése a béren kívüli juttatások adózására
16% ->15% a személyi jövedelemadó kulcsa jövőre egy százalékkal csökken
35,7% -> 34,5% évi 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások után ennyi közterhet kell fizetni
51,17% -> 49,98% 200 ezer és 450 ezer forint között az egyéb béren kívüli juttatásokat ennyi közteher illeti
Bár ez nem olyan számottevő változás, azért kis mértékben befolyásolja a béren kívüli juttatások adózását. Ennek hatására előre láthatólag az adóterhek mérséklődése várható nyilatkozta a Pénzcentrumnak Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adószakértője.
Még várni kell az Európai Bíróság döntésére
A másik sarkalatos kérdés, amivel kapcsolatban idén év végén, vagy legkésőbb jövő év elején lesz eredmény, az EU kötelezettségszegési eljárása, amit az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya miatt indított Magyarországgal szemben. Egyelőre csak a Főtanácsnoki indítvány jött ki, ami szerint a magyar intézkedések nem illenek bele az EU jogrendszerébe.
Ugyan sok dolog még kérdéses az ügyben, az azonban biztos, hogy ha az Európai Bíróság szerint nem felel meg a magyar szabályozás az EU-s jogszabályoknak, akkor Magyarországnak záros határidőn belül lépnie kell. Ha a cafetéria rendszer esetleges újraszabására kerülne sor, az szélsőséges esetben a béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának eltörléséhez is vezethetne. Vannak ezen kívül más alternatívák is, a SZÉP Kártya rendszerét is át lehet alakítani, vagy a népszerű Erzsébet-utalvány mellett is be lehet vezetni egyéb utalványokat, bővítve ezzel az étkezési utalványok palettáját.
A legkézenfekvőbb lehetőség, hogy maga a cafeteria-rendszer nem alakul át, csupán a juttatások szolgáltatói körében jelenhetnek meg újabb szereplők. Abban az esetben szélesedhet a kibocsátók köre, azaz hogy kitől lehet megvásárolni ezeket a juttatásokat, ha kevesebb feltételt szabnak meg arra vonatkozóan, hogy ki lehet kibocsátó, illetve ha megszűnik a kizárólagosság.
- mondta el a Pénzcentrumnak Király Ágnes okleveles adószakértő, a Top Cafeteria ügyvezetője.
Valószínűleg az nem fog módosulni, hogy milyen adózás alá esik a cafetéria, mert a döntés ezt nem fogja érinteni, a többi azonban egyelőre csak feltételezés, pontosabbat az Európai Unió végleges döntése után lehet majd mondani.”
Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János