Pénzügyi tartalékok híján rákényszerülnek pénzkölcsönök felvételére annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesíthessék. Míg a vállalkozó költségei azonnal már a termék és szolgáltatás megkezdése előtt felmerülnek, ezzel szemben a szerződés megvalósulása utáni teljesítési igazolást követően, a vevők általában 90 – 180 nap között fizetik meg az áru ellenértékét. Ez azzal jár, hogy a vállalkozók követelései általában jóval meghaladják a szállítói tartozása volumenét.

Nagy cégeknél a folyamatos és intenzív értékesítési tevékenység során ezek a követelés – kötelezettség kilengések kiegyensúlyozódnak és a volumenhatások következtében eliminálódnak. Nem így van a kisvállalkozásoknál, mivel a további gyártáshoz szükséges pénzügyi eszközei lekorlátozódnak és gyakori esetnek számít, hogy nagyobb értékű kiszállításoknál meg kell várnia a vevőtartozás befolyását. Ez a várakozás növeli a PÁP körforgás ciklus idejét, amely lelassítja és veszteségessé teszi az újratermelési folyamatot. A kisvállalkozás, hogy ezt elkerülje kölcsönhöz folyamodik, amely banki kamata már csökkenti a vállalkozás eredményét.

A kisvállalkozások, ha veszteségessé vállnak hitelhez sem tudnak hozzájutni, amely miatt csődhelyzetbe sodródhatnak. Ebben az esetben segíthet a működő tőkebevitel, amely a vállalkozásba tőkeerőt képes pumpálni és ezzel a cég hanyatlását megállítani. Mivel a tőkebevitelnek igen nagy ára van, a függetlenség több évre általában 5 évre való feladása, valamint a nyerség osztalék mellett az ügylet végén vissza kell fizetni a kölcsönkapott tőkét, nem szívesen alkalmazzák ezt a megoldást a kisvállalkozások. A hitelnél is felmerül a futamidő alatti járulékos költség a kamatköltség, de gyakori az az eset, amikor a tőke visszafizetése már az első kamat kifizetésénél megkezdődik oly módon, hogy mindig azonos összegű (tőketörlesztés + kamat =állandó) visszafizetési kötelezettség adók. Ez a likviditás tervezésben jól alkalmazható és az utolsó törlesztéssel a teljes hitel visszafizetésre került. Nézzük meg, hogy miként vélekednek a prominens pénzügyi szakértők

„Azonban érdemes megnézni, mit adhat az egyik és mit a másik finanszírozási forma. Egy érett életszakaszú, stabil cash-flow-val és eszközháttérrel rendelkező vállalkozás számára a hitel a legolcsóbb választás, mivel kötöttebb visszafizetési struktúrája könnyen beleilleszthető a pénzügyi tervekbe, likviditásba. Felhasználása is szigorúbb, meghatározott gyakoriságú rendszeres adatszolgáltatás szükséges a bank felé, ha pedig nem tudjuk teljesíteni a hitel visszafizetését, az a cég felszámolásához is vezethet. „Ezzel szemben a kockázati tőke bevonásával a vállalat nemcsak tőkét von be, hanem egy olyan stratégiai partnert is kap, aki hatással van a cég működésére, kultúrájára. A kockázati tőkebefektető együtt kel és fekszik a vállalkozással, aktívan részt vesz annak döntéshozói fórumain” – mondja Szombati András, a Primus Capital Fund Management befektetési igazgatója és a HVCA Board tagja, aki még hozzáteszi, e finanszírozási formák nem egymás versenytársai, hanem egymás kiegészítői is lehetnek, mert több cég esetében ezen források egymás mellett vannak jelen. Erre rímel dr. Tamás Gábor, az Uni Credit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójának véleménye is, aki úgy véli, a kockázati tőkebefektetők és a kereskedelmi bankok között szoros együttműködésre van szükség. „Kockázati tőkebefektetéssel azon stabil piaccal és határozott stratégiával rendelkező vállalkozások likviditási helyzetét lehet segíteni, amelyek tőkehiányban szenvednek, és amelyeket a hagyományos banki technikákkal már nem lehet finanszírozni” – fűzi még hozzá. „A már 1-2 éve a piacon lévő, ún. Gazella vállalkozások profitjukat általában visszaforgatják a működésükbe, hogy további növekedést érjenek el, a tőkefelhalmozás nem jellemző. Ebben a szakaszban nyílik lehetőség kockázati tőke bevonására” – mondja Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati központi hitelezési és értékesítési csoportjának vezetője. Szerinte a kockázati befektetők a banki kockázatokat vállalva, a magas eredmény érdekében a megfelelő forrást tudják a vállalkozásoknak biztosítani, ezáltal a bank szerepe ezen cégek esetében a kiegészítő finanszírozásra redukálódik, és a kockázatok megosztása megfelelő lesz. A két finanszírozási forma tehát egymást erősítve használható, bár igénybevételük erősen függ a vállalkozások életszakaszától Mindenesetre érdemes szétnézni a pénzpiacokon, mert számos személyre és cégre szabott lehetőséggel lehet találkozni.

Vannak olyan országok, ahol tradicionálisan a kockázati tőke jellegű finanszírozás az erősebb Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati központi hitelezési és értékesítési csoportjának a vezetője.

Banki hitel vagy kockázati tőke?

A válasz TŐKE. A magántőke bevonása nagyobb lendületet adhat a vállalkozásnak. A vállalkozások számára a külső forrásbevonás legismertebb, talán legkézenfekvőbb módja a hitelfelvétel, ez azonban bizonyos üzleti elképzelések, fejlesztési, beruházási projektek esetében még akkor sem járható út, ha a szóban forgó vállalkozás jól működik, felkészült menedzsmenttel, ígéretes jövőképpel rendelkezik. Ilyen körülmények között érdemes megfontolni a pénzügyi befektetőtől történő tőkebevonást, azaz finanszírozási forrásokért cserébe új tulajdonost „beengedni” a vállalkozásba. A magántőke-befektető bevonása nagyobb lendületet ad a vállalkozásnak, mert a magántőke-befektető érdekelt a vállalkozás sikeressé tételében, hiszen tulajdonosként ettől függ befektetésének értéke és megtérülése. Amennyiben a tőkeemelést professzionális befektető hajtja végre, a vállalkozást pénzügyi szakértelmével, stratégiai szemléletével, kapcsolatrendszerével is segíti. A befektető általában 3-6 év után értékesíti tulajdonrészét a tulajdonostársak, a menedzsment, vagy akár harmadik fél (pl. szakmai befektető) felé. Az Európai Unióban elsőként Magyarországon indult el az uniós forrásokból finanszírozott kockázati tőkeprogram.

A JEREMIE Kockázati tőkeprogramok keretében létrehozott kockázati tőkealapok jellemzően a KKV szektor olyan korai („magvető” és „induló”), illetve növekedési életszakaszban lévő, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásaiba fektetnek, amelyek különböző innovatív termékek vagy szolgáltatások előállítását, fejlesztését végzik, vagy tervezik végezni. Tipikusan ilyen projekt lehet néhány fiatal informatikus „garázsvállalkozása”, amely egy innovatív szoftverrel, internetes alkalmazással kíván megjelenni a hazai, vagy még inkább a nemzetközi piacon, de vizsgálható pénzügyi múlt, tőkeerő és biztosítékok hiányában, valamint az iparág kockázatai miatt banki forrásbevonásra nincs lehetősége.”

Tehát a tanulságokat levonva a kisvállalkozásoknak a nagyobb siker elérése érdekében célszerű megoldás lehet a működő tőke igénybevétele. Vannak olyan országok pl. az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, akik a működő tőke bevitelét, míg más országok elsősorban a német nyelvterületek a klasszikus bankhiteleket preferálják, de hazánk is a Jeremie-alapok finanszírozásával már megkezdte a működő tőke finanszírozást, a Start Up vállalkozások indítását az innovatív kezdő kisvállalkozásoknál.
Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János