Fogalom :
GDP (gross domestic product = bruttó hazai termék értelmezése)
GDP-t háromféleképpen lehet számolni, a mutató meghatározható az összgazdasági termelés, a felhasználás és a jövedelem oldaláról is.

Termelés irányából
Az egyes szektorok mennyit termeltek, akkor a bekért adatok alapján kiszámolják, részben megbecsülik, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a szolgáltató szektor mennyi értéket állított elő, és ehhez jön még az, hogy mekkora összegben szedett be termékadókat (például áfát, jövedéki adót) az állam.
A vállalati szektornál úgy mérik a termelést, hogy a bruttó bevételből (lényegében az ár- és egyéb bevételből) levonják a költségeket, azaz az anyagköltséget és az igénybe vett szolgáltatások értékét. Leegyszerűsítve megnézik, hogy egy cég mennyi bevételt ért el adott időszakban, és hogy mennyi költség kapcsolódik az eladott árukhoz. Ha a bevétel meghaladja a kiadást, akkor értéket állított elő a cég.

Felhasználások irányából
A felhasználási oldalról nézzük, hogy rendelkezésre álló jövedelmet mire használták fel a gazdasági szereplők. Vagyis mennyit vásárolt a lakosság, mennyi a kormányzati, állami fogyasztás, mennyi beruházást hajtottak végre a vállalatok és a magánszemélyek, ha nem tudták mind eladni a megtermelt árut a vállalkozások, akkor mennyivel nőtt a készletállomány, mennyit exportáltak az itt működő cégek, és mindenből le kell vonni az import értékét.

Jövedelem irányából
A jövedelmek irányából közelíthetjük a bruttó hozzáadott értéket, akkor abból áll össze a GDP, hogy a lakosságnál, a vállalatoknál, az államnál és a külföldnél mennyi jövedelem keletkezett.

Hogyan pozícionáljuk magunkat ?
A Nemzetközi Valutaalap 187 tagországának 2012. évi felmérése alapján az egy főre jutó éves bruttó hazai termék ranglistája alapján (12.652 USD/fő) Magyarország az 58. helyen végzett. Az azóta eltelt három évben az egész kelet-közép-európai régióban stabilan növekedett a bruttó hazai termék. Hazánkban a húzóágazatoknak (pl. járműipar) köszönhetően 2015. II. negyedévben a GDP a 2014. II. negyedévi bázisadathoz viszonyítva 2,7 %-kal nőtt, amelyet jelentős sikerként értékelünk, mivel megindult a gazdasági növekedésünk.

Elégedettek lehetünk ezzel az eredménnyel ?
Nem igen, mert az előző évi növekedés 3,5 % volt, és a jelenlegi 2,7 % visszaesést mutat és az Európai Bizottság az idei évre 3 %-os, jövőre 2,2 %-os növekedést jósol. Ezzel szemben a kelet-közép-európai országok közül több ország is meghaladta a magyar növekedést (pl. Románia idén 3,4 %, 2017. évre 4,2 %-ot, 2019 évre 4,7 %-ot.

GDP lassulást sajnos a kkv szektor is előidézi. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kkv szektor társadalmi egyeztetésére 2013. évben készített tanulmánya alapján a szektor GDP hozzájárulása jelentősen elmarad az EU átlagtól, mivel a hazai kkv vállalkozások
- a vállalati kör 99,9 %-át, (EU átl. 99,8 %)
- a foglalkoztatottak 72,7 %-át kitevő kkv szektor (EU átl 67,4 %)
- a hozzáadott érték 53,6 %-át (EU átl 58,1 %) érte el a 2011. évi vállalati adatok alapján 4,5 %-kal elmaradt.
Nyilvánvaló, hogy az elmaradás 2015 évben is fennáll, ezért a szektor jelentős tartalékot képez a GDP javításához. Amennyiben nem csak a környező kelet-közép-európai országokat kívánjuk lehagyni, hanem az EU átlagát is meghaladni, akkor a szektor fejlődésének magas prioritást kell biztosítani. Ennek pozitív jelei már mutatkoznak, mivel a gazdaságfejlesztésre vonatkozó támogatások 60 %-át az állam a kkv szektorban kívánja megvalósítani. (Ez ugyan elmarad a foglalkoztatási, illetve vállalati darabszám arányoktól, de az előző évekhez képest jelentős előrelépésnek számít.
Mivel a támogatások átlagosan mintegy 50 % önerőt igényelnek, ezért a saját erő és a kiegészítő hitelek finanszírozásában nagy felelőssége van a hazai pénzintézeteknek. A pénzügyi források másik fele a vissza nem térítendő támogatások elvesznek, ha a bankok nem ismerik fel a kkv szektor gazdaságélénkítő és GDP növelő lehetőségét. Rendkívüli felelőssége van a szektornak abban, hogy a bankok figyelmét önmagára felhívja és növekvő súlyt vívjon ki a bank kereskedelmi, szolgáltatási és vállalkozói ügyfelei között. Ehhez szükséges sok innováció, korszerű termékek és ezeket biztosító gazdaságos technológiák, amelyekhez sok, nagyon sok pénz kell, amely csak fokozatosan érhető el.

Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János