Fontos az öngondoskodás a nyugdíjas éveinkre

Az állami nyugdíjrendszerünk képes lesz-e az öregkori megélhetőségünk színvonal romlás nélküli finanszírozására ?
idézve : Nemrég megjelent „Mi minősül nyugdíjcélú megtakarításnak” című Blog 1. hozzászólását
„Nyugdíj ?
Vállalkozó vagyok, dolgozok látástól vakulásig, hogy be tudjam fizetni az adómat... Eszembe nem jut még a nyugdíj...” idézet jól jellemzi a hazai mikró-, illetve kisvállalkozót, hogy a feszített munkája mellett sem képes érdemi megtakarításokat elérni ahhoz, hogy öngondoskodással biztosítsa a nyugdíjas korszakára a jelenlegi életnívója megőrzését.
Ha ő nem képes, gondoskodik-e róla, illetve helyette az állam, hogy munkásévei jutalmául az öregségi időszakára élvezze a társadalom megbecsülését, a tisztességes összegű nyugdíj élete végéig történő folyósításával ?
Sajnos, egyre kevésbé, egyre csökkenő eséllyel. Az európai országokban nagy hagyománnyal és a múltban még sikerrel alkalmazott kirovó, kiosztó nyugdíjrendszerei időskori gondoskodásra való alkalmazhatóságát egyre több gazdasági szakember kérdőjelezi meg, az európai országok demográfiai és társadalmi változása miatt.
Miért kedvezőtlenek ezek a változások, ha minden hírcsatornán azt haljuk, hogy mennyivel nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, a GDP növekedésének üteme alapján hazánk az EU élmezőnyébe tartozik. Ha többet és jobbat termelünk és dinamikusan nő hazánk exportja, miért nem növekednek ebben az ütemben a bérek és ezzel együtt a nyugdíjak ?
Az erre adható válasz az, hogy a nyugdíjak növekedése a svájci index számítás figyelembe vételével az infláció mértékével korrelációban van. 1996. év óta jelentősen emelkedtek a nyugdíjak, de az átlag nyugdíj mértéke még messze elmarad az EU fejlett országainak átlag értékétől (pl. német, angol, francia, mellett még a görög színvonaltól is), annak ellenére, hogy egyre növekszik a 1.000 EUR nagyságrendet meghaladó „nagy-nyugdíjak” részaránya. A magasabb nyugdíjak hatását elnyomja a kisvállalkozói körből kikerült nyugdíjasok, illetve a nyugdíjas kisvállalkozások alacsony nyugdíjai, mivel ezek a vállalkozások dolgozói, alkalmazottai nagyrészt minimál béren voltak bejelentve a vállalkozásuk költségérzékenysége miatt. Ebből adódóan a nyugdíjuk is alacsonyan került meghatározásra. ( A Magyar Hírlap 2015.szeptember 15-i számában Hiller Szabolcs AEGON Magyarország vezető tanácsadóját idézve „az AEGON Magyarország felmérésére hivatkozva havi 65 ezer Ft nyugdíjra számíthatnak azok a középkorú adózók, akik egész életükre minimálbérre voltak bejelentve, vagy kényszervállalkozókként dolgoztak ekkora jövedelem mellett”).
A demográfia változás aspektusából még rosszabb a helyzet, mivel 15-20 évvel ezelőtt még 3 aktív dolgozó tartott el egy nyugdíjast, ma ez az arány már 1-2 közé esett és vészesen közelít az 1 felé. Ezt azt jelenti, hogy a kirovó rendszer egyre kevésbé tudja feltölteni az állami nyugdíjalapot, amelyet hazánkban az államnak átadott magánnyugdíj pénztári megtakarítások elköltése is terhel.
A fiatal diplomás és magasan kvalifikált szakemberek külföldre távozása is veszteséget jelent az állami nyugdíjkasszának, mivel több mint 300 ezer aktív dolgozó nyugdíj befizetése Magyarországon kívül történik.
A nyugdíjrendszerünk működésére további veszélyt jelent a férfiak 40 év munka utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének a biztosítására irányuló társadalmi vita, az infláció feletti nyugdíjemelések zavaró hatása, amely megkérdőjelezi a nyugdíjrendszerünk fenntarthatóságát.
Míg a nyugat-európai államok törekvése arra irányul, hogy miként tehető a nyugdíjrendszerük fenntarthatóvá, a magyar törekvések homlokegyenest ellentétesek a megoldási lehetőségekkel. A korábbi nyugdíjazás esetén csökkenteni kellene az induló nyugdíjakat abból az okból, hogy a közös kasszába kevesebb volt a befizetésük. Az állami nyugdíjrendszerünket a rugalmas és hatékony megoldásokkal kellene hatékonyabbá tenni.

A megoldásokra jó példa lehet az öngondoskodás. Az AEGON Magyarország vezető tanácsadója ismertette, hogy Magyarországon jelenleg 1,77 millió tagja van az önkéntes magánnyugdíj pénztáraknak, és a kezelt vagyonuk eléri az 1.053 milliárd forintot. Az AEGON felmérése igazolta, hogy érdemes takarékoskodni, még a vagyonosabb polgároknak is, hogy megszokott életszínvonalukat megőrizzék a nyugdíjas éveikre. A megtakarításokra vonzó az állam által biztosított 20 %-os adójóváírás. Ha a nyugdíj célú megtakarítások mellett lakáscélú és befektetési megtakarításokat is kombinálnak, a maximálisan igénybe vehető adókedvezmény évente elérheti a 130 ezer Ft-ot, amely 650 ezer Ft évi felsorolt háromféle megtakarítással biztosítható.
Az alacsony vagyonnal és bérekkel rendelkező kisvállalkozások dolgozói, ha lemondanak ezekről a megtakarítási lehetőségekről, akkor a saját jövőjük kerül veszélybe. A több évtizedes munka után öregségükre szembe kell nézniük az elszegényedéssel. Ennek elkerülése arra kell, hogy ösztönözze a kisvállalkozások dolgozóit és a kkv szektort hitelező bankokat, hogy a fejlesztések és innovációk finanszírozásával magasabb árbevételeket és jobb fizetéseket érjenek el. Megtakarításuk tegye lehetővé a mindenkori megtakarítást ösztönző állami kedvezmények igénybe vételét.
Ennek elősegítésére a pénzügyi rendszerünk széleskörű befektetési lehetőséget nyújt. Ezen belül az önkéntes magánnyugdíj megtakarítás ösztönzésére a biztosítók kiemelt figyelmet fordítanak, van olyan biztosító, amely ajándékozással járó akciót kezdeményezett a nyugdíj biztosítási szolgáltatásaik szorgalmazására.
A kisvállalkozások számára is tucatnyi lehetőség áll rendelkezésre a vállalati és személyi megtakarítások kezelésére.
Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János