Mi módosult nyugdíjfronton

A Kormány számos helyen módosította (kiegészítette) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet), amely december 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 295. számában.

 

Bekerült a törvénybe a 13. havi nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a 3. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki: „A tizenharmadik havi nyugdíj”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 4. §-sal egészül ki: „4. § A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja.”

A fokozatosan – négy év alatt visszaépítendő – 13. nyugdíj első, azaz egy heti részletét az illetékes szerv a 2021.évi február havi nyugdíjjal együtt folyósítja.

Kiegészül a figyelembe vehető szolgálati idő 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 59. §-sal egészül ki: „59. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (2) bekezdése, 34. § (7) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.”

Így a majdani szolgálati idő számításakor az sem kerül hátrányosabb helyzetbe, aki a vírus miatt nehéz helyzetbe került ágazatban dolgozott és a munkáltató az akkor hatályos jogszabályok tekintetében mentesült a járulékfizetési kötelezettség alól.

Változik a kivételes nyugellátás-emelés megállapítása

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 90 000 forintot.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a) a 80 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b) a 90 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (20) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Központ rendkívül indokolt esetben) „a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 100 000 forintot.