Kockázatok az emelt SZÉP-kártyánál

A veszélyhelyzet alatt hozott gazdasági intézkedések egyike volt a SZÉP-kártya keretösszegének megemelése, valamint szochomentességének biztosítása, amit aztán az idei év végéig meg is hosszabbítottak. Érdemes figyelemmel lenni azonban arra, hogy a megemelt keretösszeg és a szochomentesség milyen adókockázatot rejthet, ha egy vállalkozása nem megfelelően él a lehetőséggel.

A 140/2020. kormányrendelet felemelte a SZÉP-kártya támogatás keretösszegét 450 ezer forintról 800 ezer forintra, valamint a teljes idei évre szochomentességet biztosít. Ezzel a munkáltatók egy plusz lehetőséget kaptak a dolgozók kikapcsolódásának és feltöltődésének támogatására.

Az egyes alszámlákra történő utalás a korábbinál magasabb összegű lehet, illetve akár egy egyszeri nagyobb összegű juttatásra is lehetőség nyílik.

A feltételek nem változtak, csak az értékhatár korlátok:

Adózás a megemelt összeghatár felett

A megemelt összeghatár feletti utalásnál a juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik. A munkáltatók használhatják a SZÉP-kártyát arra, hogy évente 1-2 alkalommal minden dolgozónak azonos mértékű extra juttatást adjanak, kiegészítve ezzel a pihenésre szánt családi büdzsét.

Az így adott juttatás előnyei:

Ha a korláton túllépő juttatást kap a dolgozó, akkor a meghaladó részre 18% SZJA-t kell fizetni, és belép a szocho-fizetési kötelezettség, amely a július 1. utáni csökkentett mértékkel 15,5%.

Ha év közben megszűnik a dolgozó munkaviszonya

A keret túllépésére figyelni kell, ha egy összegben történik a keret kifizetése, mert az évi 800 ezer forintos keretösszeget a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegben kell meghatározni, kivétel ez alól az a sajnálatos eset, ha a dolgozó halála miatt szűnik meg a munkaviszony.

Adózási kockázat – hibák és következmények

A munkavállaló jutalmát, prémiumát nem utalhatja a munkáltató a SZÉP-kártya valamely alszámlájára, gondolva az így elérhető szochomentességre, megtakarítási lehetőségre. Amennyiben más, korábban megszokott juttatást vált ki a cég az emelt SZÉP-kártya juttatással, például a 13. havi fizetést, jutalmat, prémiumot, akkor az adóhatóság gyanakodhat, hogy sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve.

Ugyanis a minden dolgozónak azonos feltételekkel adott juttatás nem azonos a prémiummal, ami egy tevékenység ellenértékeként adott juttatás, erre nem alkalmazhatóak a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó kedvezőbb szabályok. A tartalom elsődlegessége a forma felett elvét alkalmazza a NAV, amikor megnézi, hogy nem az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése volt-e a munkáltató célja. A bérjövedelem helyett béren kívüli juttatás nyújtása ugyanis ilyen eset lehet.

Amennyiben az adóhatóság a vizsgálat során átminősíti a juttatást, megállapítja az adóhiányt, járulékhiányt és a szankciókat is. A szankciók lehetnek adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék.