Mi eredményezhet halasztott adót?

Halasztott adót legtöbbször a fejlesztési tartalék, céltartalék, értékcsökkenés, maradványérték, a vevői követelések értékvesztése, és az előző évekről áthozott veszteség okoz.

Hogyan okoz az értékcsökkenés halasztott adót?

Ha egy 1 millió forintért beszerzett eszköznek a társasági adó törvény szerint 4 év az elszámolhatósága, de mi 5 év alatt számoljuk el a számviteli törvény szerint, akkor az adóalapot növeljük 200 e ft-tal (1 mio/5 év), és csökkentjük 250 e ft-tal (1 mio/4 év), vagyis az adott évben az adóalapot módosítva kezeljük a számviteli törvény és a társasági adó törvény egymástól különböző előírásait. A negyedik évben is az első évhez hasonlóan járunk el, de ezután már nem lesz az adótörvény szerint értékcsökkenés, csak a számviteli törvény szerint. Az ötödik évben az adóalapot növeli tehát a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés. Hasznos lehet átgondolni, és számviteli szakemberrel megterveztetni, hogy milyen ütemben érdemes egy-egy eszközt leírni.

A céltartalék és a halasztott adó

Amikor céltartalékot képzünk, akkor az adóalapot növel, amikor felhasználjuk, az adóalapot csökkent, az adózási szabályok szerint. Tehát a céltartalék átmeneti, később visszaforduló különbséget jelent, a jövőben válik tehát levonhatóvá, vagyis halasztott adót, adókövetelést jelent a vállalkozásnak.

A vevőállomány értékvesztése

Az értékvesztés, amelyet megképzünk a vevői nyitott számlákra, előbb-utóbb visszafordul. Vagy azért, mert a vevő kifizeti, vagy azért mert átminősítjük behajthatatlan követeléssé. Először tehát adóalapot növel, majd adóalapot csökkent, tehát halasztott adókövetelést jelent. Ha 100 ezer forint a vevőkövetelésünk, amelyre halmozottan 30 ezer forint értékvesztést képeztünk, akkor a számviteli törvény szerint ez 70 ezer forintot, míg az adótörvény szerint ez 100 ezer forintot jelent, tehát a különbség, a 30 ezer forint a halasztott adókövetelés alapja.

Az IFRS előírásai

Az IFRS-ben a halasztott adókötelezettséget el kell számolni, míg a halaszott adókövetelést feltételekhez kötötten. Akkor lehet csak elszámolni, ha valószínűsíthető, hogy a cég a jövőben el fog érni akkora adóköteles eredményt, amivel szemben érvényesíteni tudja majd a levonható átmeneti különbséget, tehát a jövő eredménye fedezi a levonható átmeneti különbség összegét. Hogy mit takar a „jövőben” időtartam? Azt a feltételezett időtartamot, amelynek eredményét a cég esetében még megbízhatóan meg lehet becsülni.