Kis és középvállalkozások kockázatainak a kezelése

Minden üzlet, így a vállalkozói üzlet is kockázattal jár, amely felismerése és kezelése minden kisvállalkozó alapvető érdeke.
Minden üzlet, így a vállalkozói üzlet is kockázattal jár, amely felismerése és kezelése minden kisvállalkozó alapvető érdeke.

A kkv vállalkozásoknak is többféle kockázatokat kell kezelniük az értéket (GDP) hozó tevékenységük során, amelyek közül a legfontosabbakat kiemelve
• finanszírozási kockázat,
• fejlesztési (innovációs) kockázat,
• piaci kockázatok,
• szabályozási kockázatok,
• jövedelmezőségi kockázatok,
• műszaki kockázatok (gyártási, technológiai kockázatok)

Ezek a kockázatok jelentős mértékűek a kisvállalkozásokra, amelyek közül a legnagyobb mértékű veszélyt a finanszírozási kockázata jelenti, amely a fejlesztés, projekt, tevékenység finanszírozásának felfüggesztését, megszüntetését is előidézheti. Ez a kockázat végkifejlete a vállalkozást csődbe, illetve felszámolásba viheti, amely a foglalkoztatások megszűntetését (elbocsátásokat) eredményez.

Mind a pályázati, mind a banki finanszírozó a vállalkozás működőképességének a vizsgálatát teszi górcső alá, mivel a kutatás-fejlesztési, az innovációs, vagy a termelésnövelési beruházási célkitűzés meghiúsulása esetén, elmarad a beígért piaci felfutás és jövedelmezőség. Ennek következményeként a finanszírozók kihelyezési kockázatai drasztikusan megnőnek, amely miatt megszüntetik a fejlesztés további finanszírozását. A finanszírozási források elapadása a kisvállalkozást, a tőkeszegénysége, tartalékok hiánya miatt, növekvő veszteségbe sodorja, amely a felmondott és lejárttá tett teljes banki követelés miatt kilátástalan helyzetet idéz elő és a vállalkozás felszámoltatására készteti a hitelezőket.

A termelés, illetve a növekedés velejáró kockázatai a gondos üzlettervezéssel és ésszerű kockázatvállalással az optimális mértékűre csökkenthetők, amennyiben a cég megfelelő tapasztalatokkal és szakismerettel (kompetenciákkal) rendelkezik, és több változatban stratégiai koncepciók alapján tervezi meg a fejlesztéseit. A célkitűzések megtervezésében fontos szerepet kap a vállalkozás fejlesztési stratégiájának, innovációs megalapozottságának a piaci jelenlétének a növeléséből származó gazdasági előnyök kiaknázása, illetve a gazdálkodás eredményének a visszacsatolása a piaci pozíció növelése érdekében.

Miután a kisvállalkozások, különösen a mikró-vállalkozások alacsony létszáma nem teszi lehetővé a stratégiai és marketing folyamatok kiépítését és menedzsmentek létrehozását, kiemelt fontosságúvá válik a cégvezetés stratégiai és innovációs orientációjának a megléte és tanácsadók felkérése a fejlesztési és piaci tanulmányok elkészítéséhez. Célravezető lehet az is, amikor akár horizontális, akár vertikális síkon együttműködő vállalkozások klasztert hoznak létre, és közösen tervezik meg kutatási, fejlesztési, termelési, piaci tevékenységüket, illetve a kockázatok közös kezelését. Ezzel kiküszöbölhetik az alacsony létszám, illetve vállalati méret miatti hátrányukat.

Azok a kisvállalkozások, akik nincsenek rászorulva az együttműködésre, illetve szoros termelési és piaci kapcsolataikra, elsősorban az innovációs tevékenységüket kell fejleszteniük, hogy a különböző piaci kihívások esetén új termékkel, megújult gyártástechnológiával képesek legyenek a piaci helyzetüket fenntartani, vagy előnyüket megnövelni.

Ezekre a mikró vállalkozásokra jó példával szolgálnak azok a családi (mikró), illetve kisvállalkozások, amelyek magas minőségű és újszerű termékekkel tudják a piaci jelenlétüket erősíteni. Ezek a vállalkozások műszer és a járműipar, informatika területén jelentős sikereket érnek el. Folyamatos fejlesztési tevékenységük révén képesek a műszaki és technológia kockázatok kezelésére, illetve a piaci sikereik révén a jövedelmezőségi kockázataik mérséklésére.

A sikeres vállalkozásokat a pénzintézetek szívesen finanszírozzák, mivel ezekben legnagyobb a kihelyezési biztonságuk. A folyamatosan kedvezőtlen, illetve veszteséges kisvállalkozókat a pénzintézetek csak magas biztosítéki hányad mellett is csak abban az esetben finanszírozzák, ha képesek olyan üzleti tervet bemutatni, illetve prezentálni, amely a kilábalásra és a gazdálkodás fellendülésére utal. Ha ez a feltétel hiányzik, akkor a jelzálog fedezet sem képes pótolni a jó üzleti elképzeléseket és koncepcionális vállalatirányítást.

Mind a kisvállalkozóknak, mind a finanszírozóknak kölcsönös érdeke a sokoldalú együttműködés és közös érdekeik érvényesítése.

A pénzintézet a hitelezései tevékenysége kockázati kitettségének csökkentésére vonatkozó intézkedéseket elfogadva a vállalkozások érdeke is a biztonságos, stabil működés, amely hitelkihelyezések növelése nélkül nem képzelhető el (bővített újratermelés). A biztonság növelése mindkét félre feladatokat ró, mivel a bank részéről a finanszírozás diverzifikálását, kkv-k részére alkalmas új finanszírozási modellek kidolgozását igényli, míg a vállalkozók részéről a pénzügyi források megszerzéséhez szükséges döntés-előkészítési tevékenység javítását, a hitelezési feltételek teljes-körű biztosítását, a pénzügyi ismeretek bővítését.

Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János