Egyéni vállalkozás adókérdései

Kérdés:

Érdeklődöm, hogy 15 vagy 20% az osztalékadó, amit az egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie? Jól tudom, hogy ezt évente kell megfizetni, míg a VSZJA-t havonta?  A szociális hozzájárulási adót illetve a szakképzési hozzájárulást a másodállású egyéni vállalkozónak is meg kell fizetnie? Rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal.  A szociális hozzájárulási adó hogyan számolható el költségként? Ki a belföldi illetőségű osztalékban részesülő az egyéni vállalkozó esetében? Milyen nyomtatványon tudom elszámolni a felmerülő költségeket? A 2058-as NAV bevalláson? Ha a vállalkozás székhelye egyben a vállalkozó bérelt otthona, akkor milyen költségek számolhatóak el? Kötelező a könyvelő az egyéni vállalkozónak vagy "csak" erősen ajánlott? Van erre valami kifejezett jogszabály?  

Válasz:

A főszabály szerint adózó egyéni vállalkozónak havonta adó- és járulékbevallást kell benyújtania (’58 NAV bevalláson), amelyben a “vállalkozói kivét” alapján, de minimum a törvény szerinti adó- és járulékminimumok összegét be kell vallania. A minimum járulékok alapja az új Tbj. szerint a mindenkori minimálbér, de a garantált bérminimum összegét kell alapul venni, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel.

Egyéni vállalkozó (főállású) az alábbi adót és járulékokat fizeti havonta a vállalkozói kivét összege alapulvételével:

  • 15% személyi jövedelemadó,
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék,
  • 15,5% szociális hozzájárulási adó.

Amennyiben a “vállalkozói kivét” összege a minimálbért / garantált bérminimumot nem éri el (illetve annak törvényben meghatározott alapját), akkor az alábbi összegeket fizeti:

  • 15% személyi jövedelemadó (alapja: vállalkozó kivét, lehet 0 forint is),
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék (alapja: vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 100%-a vagy garantál bérminimum 100%-a),
  • 15,5% szociális hozzájárulási adó (alapja: vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 112,5%-a vagy garantált bérminimum 112,5%-a).

Az egyéni vállalkozó saját maga (vállalkozói kivétje) után szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett! Az alkalmazottak munkabére után viszony ugyanúgy, mint más munkáltató, kifizető szakképzési hozzájárulást fizet.

  1. Nem köteles az egyéni vállalkozó a minimum járulékokat bevallani és megfizetni többes jogviszony fennállása esetén. A új Tbj. törvény szerint a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha
  • az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
  • az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Fizetendő közterhek: 15% SZJA-előleg, 7% egészségbiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék, 15,5% szocho.

Az egyéni vállalkozó nem tud eredménytartalékot képezni, így évvégén keletkező nyereségét az osztalékadózás szabályai szerint leadózza. Ezért a bevételek és költségek év végi különbözete külön adózó jövedelemként adózik. A vállalkozás eredményét terhelő adók:

  • vállalkozói jövedelemadó 9% szja (bevételek és költségek különbözete, azaz a nyereség után növelő és csökkentő tételek figyelembevételével)
  • osztalékadó 15% személyi jövedelemadó az osztalékalap után (az osztalékalapnál növelő és csökkentő tételek figyelembevételével)
  • szociális hozzájárulási adó 15,5% az osztalékalap után (a szociális hozzájárulási adó fizetési felső korlátig)

Amennyiben a vállalkozói kivétünk egy adóév alatt elérte a minimálbér 24-szeresét és így ezután a szociális hozzájárulási adó már megfizettük (adófizetési felső határ), akkor az osztalékalap utáni szociális hozzájárulási adót már nem kell megfizetnünk.

Az egyéni vállalkozó bevételeiről, költségeiről és jövedelméről az általa vezetett alapnyilvántartások alapján az adóévet követő év május 20-ig az ’53-as (idei évről 2053-as) személyi jövedelemadó bevallásában ad számot. Ebben a bevallásában feltünteti az abban elvárt módon bevételeit, kiadásait, jövedelmét, adóalap módosító tényezőket, összegeket, és egyéb adatokat. A meghatározott adóévi vállalkozói jövedelmét és osztalékát terhelő adókat a bevallással egyidőben fizeti meg.

Amennyiben a vállalkozás székhelye egyben a vállalkozó otthona, akkor az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek - például nap, m2, m3 - alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka) azzal, hogy kizárólag a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható.

Az illetőség meghatározható szja-trv. szerint vagy az adóegyezmények szerint. Az szja-tv. szerint belföldi illetőségű a magyar állampolgár, ha nincs más állampolgársága és van belföldi lakó- v. tartózkodási helye. Ide tartoznak azok az uniós polgárok is, akik az adott évben legalább 183 napot Magyarország területén tartózkodnak. A hontalanok és a 3. országból letelepedett jogállásúak is belföldi illetőségűek az szja-tv. szerint. Ha egy magánszemélynek csak belföldön van állandó lakóhelye, ha nincs állandó lakóhelye, de létérdekeinek központja belföld, vagy ha ezek egyike sem áll fenn, de a szokásos tartózkodási helye belföldön található, akkor szintén belföldi illetőségű.

Az egyéni vállalkozás könyvelését, bevallások és egyéb adókötelezettségek teljesítését indokolt szakemberre bízni, ettől függetlenül - ha nagy vonalakban is - de a vállalkozónak is tisztában kell lennie a könyvelési szabályokkal.

A törvényi előírások az egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási kötelezettségként határozzák meg a könyvelést, vagyis időrendben, folyamatosan nyílván kell tartani és rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. A könyvelési és bizonylati szabályokat az SZJA törvény szabályozza. Az egyszeres könyvviteli követelményeknek akkor felel meg a vállalkozó, ha a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv mellett részletező nyilvántartásokat is vezet. Így pl. kötelező a tárgyi eszköz nyilvántartás, ha akár csak egy tárgyi eszközzel is rendelkezik. Az alapnyilvántartást (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv) nem kell az adóhatósággal hitelesítetni, ezért mind a papíralapú, mind a számítógép alapú nyilvántartás megfelel.

Mint a fenti követelményekből látható, az egyéni vállalkozás esetében is - függetlenül attól, hogy nem kettős könyvvitelre kötelezett - jó ha erre szakosodott könyvelő vagy könyvelő iroda végzi a vállalkozás könyvelését, adó bevallásai elkészítését, de nem kötelező!

DT