Állami támogatás igénybevételének hatása az áfalevonási jogra

Kérdés:

Tevékenységemhez állami támogatást is igénybe vettem, amit részben adóköteles tevékenységhez használtam. Kérdésem, hogy levonásba helyezhetem-e az áfát, ha állami támogatást is igénybe vettem, vagy kell-e arányosítást végeznem?

Válasz:

Mai napig a legtöbb félreértést az okozza, hogy a kétezres évek elején néhány évig olyan szabályozás volt érvényben, hogy ha egy gazdálkodó állami támogatást kapott, akkor nem élhetett teljes adólevonási jogával, hanem arányosítási kötelezettsége volt a levonható adó tekintetében. Nem élhetett adólevonási jogával, arra a részre tekintettel, amelyet állami támogatás finanszírozott.

Főszabály szerint, az Áfa tv. 120. §-ból kiindulva, amilyen mértékben szolgál egy beszerzés adóköteles tevékenységet, olyan mértékben élhet az adóalany adólevonási jogával, illetve ha a beszerzés egyszerre szolgál adóköteles és adómentes tevékenységet is, akkor kerülhet képbe – ha nem lehet tételesen elkülöníteni, hogy milyen tevékenységhez történt a beszerzés – az arányosítás. Tehát a főszabályt szerint az az elsődleges irányadó, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés, és nem az, hogy milyen forrásból történik a beszerzés ellenértékének a megtérítése. Amennyiben tehát adóköteles a tevékenység és ellenértékhez jut belőle az adóalany, akkor adólevonási jogával is élhet a gazdálkodó.

Az állami támogatás akkor fog megrendelés ellenértéknek minősülni, amennyiben a felek szerződést kötnek az adott tevékenységre. A szerződésnek konkrétan tartalmaznia kell az elvégzendő feladatot, ez az alapja a számlázásnak és az adó levonásba helyezésének.

Tehát, ha az adóalany adóköteles tevékenységet folytat, amelyért cserébe ellenértékben részesül, akkor a beszerzései tekintetében élhet az adólevonási jogával, függetlenül attól, hogy kapott-e állami támogatást, mivel az elsődleges rendező elv, hogy a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás milyen célból került beszerzésre.

DT