Átalányadózó egyéni vállalkozó bére

Kérdés:

Átalányadózó egyéni vállalkozóként azt szeretném kérdezni, hogy a " fizetésem" mindig csak az átalányban megállapított jövedelem lehet? Mert ha ez utóbbi nem érné el a garantált bérminimumot, akkor én egy ( a bérminimumnál magasabb) rendszeres fix összeget szeretnék kivenni a vállalkozásból. Amennyiben ez törvényileg lehetséges. A törvény úgy fogalmaz, hogy a minimálbér után kell megfizetni a járulékokat.

Válasz:

Átalányadózó egyéni vállalkozó a bevétele 60%-a a költségátalány, és 40%-a a jövedelem, ami a járulékfizetés alapja. Amennyiben az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből származó bevétele van, jogosult a kedvezményes költségátalány igénybevételére, ebben az esetben a költségátalány a bevételének 87 %-a, így a 13 % után fizeti meg a személyi jövedelemadót.

Átalányadózás esetén költségelszámolás nem lehetséges.

A bért terhelő járulékok, mint a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék, legalább a garantált bérminimum után kell megfizetnie (mivel tevékenysége középfokú végzettséghez kötött).

Például, ha a bevétel: 500 000 Ft/hó, ennek 40%-a a jövedelem: 200 000 Ft/hó

Személyi jövedelemadó:          200 000 ft/hó x 15 %    = 30 000 Ft/hó

Szociális hozzájárulási adó:     210 600 ft/hó x 15,5 %  = 32 643 Ft/hó

Társadalombiztosítási járulék: 210 600 Ft/hó x 18,5 %  = 38 961 Ft/hó

Összes kötelezettség havonta                                   101 604 Ft/hó

 

Amennyiben az átalányjövedelme magasabb, mint a garantált bérminimum, akkor a tényleges jövedelem után kell megfizetni a közterheket.

Például, ha a bevétele 700 000 Ft/hó, ennek 40 %-a a jövedelem: 280 000 Ft/hó

Személyi jövedelemadó:          280 000 ft/hó x 15 %     = 42 000 Ft/hó

Szociális hozzájárulási adó:     280 000 ft/hó x 15,5 %   = 43 400 Ft/hó

Társadalombiztosítási járulék: 280 000 Ft/hó x 18,5 %  = 51 800 Ft/hó

Összes kötelezettség havonta                                   137 200 Ft/hó

A példákból látszik, hogy amennyiben az átalányjövedelem nem éri el a garantált bérminimumot, a járulékokat akkor is a garantált bérminimum után kell megfizetni.

Ha pedig magasabb az átalányjövedelem, mint a garantált bérminimum, akkor pedig a tényleges jövedelem után kell a közterheket leróni.