A pszichológia már a 1940-es évektől kezdve foglalkozott az emberek szorongásra adott reakcióiban mutatkozó különbségekkel. Azt vették észre, hogy a körülöttünk lévő tárgyi és társas világ történéseit más és másképpen észleljük. Továbbá jelentős különbségeket találtak abban, hogy az egyének észlelési küszöbértékei, vagyis az, hogy mikor mit veszünk észre, szintén nagy eltéréseket mutat. Különösen figyelemreméltó ez a különbség szorongást vagy stresszt keltő ingerek esetében.

Jerome Bruner és munkatársai azt találták, hogy konfliktust vagy stresszkeltő helyzetek észrevételében az emberek különbözőképpen reagálnak. Egy részüknél számottevően csökkent, mások éppen ellenkezően, nagyon is és érzékenyen reagáltak a kísérleti helyzetben bemutatott stresszkeltő helyzetekre. A személyeket ennek megfelelően két kategóriába sorolták és represszoroknak és szenzitizátoroknak nevezték el.

Represszor személyek jellemzői: alacsonyabb a szorongás-szintjük, kevesebb negatív élményről és kellemetlen emlékről számolnak be, jobban elfogadják magukat, magasabb az önértékelésük, sikeresebbek az önmegvalósításban, jobb alkalmazkodók különböző szokatlan helyzetekben, több pozitív érzelemről számolnak be. Támadásra meneküléssel válaszolnak, emberi kapcsolataikban másokat inkább pozitívnak vagy semlegesnek ítélnek meg. Hajlamosabbak szomatikus betegségekre. Fiziológiai mutatóik, mint a szívritmus, kortizolszint, vércukorszint, általában magasak.

Szenzitizátor személyek jellemzői: több negatív érzésről számolnak be, könnyebben fel tudnak idézni kellemetlen élményeket, önkritikájuk élesebb, dogmatikusabbak, zárkózottabbak, támadásra agresszióval, támadással válaszolnak, emberi kapcsolataikban többnyire a negatív aspektusokat veszik észre, több különbséget fedeznek fel maguk és mások között.

A represszív stílus előnye, hogy általában csökkenti a negatív érzelmek felülkerekedését, eltereli az egyén figyelmét az események negatív aspektusairól, a szorongás gátló hatásairól. De csak akkor igazán hatékony, ha nem kikerüli a problémát, hanem konstruktívan viszonyul ahhoz. Hátránya, hogy ha krónikusan elfojtunk bizonyos problémákat, ez az immunrendszerünk működésének a kárára megy, és hajlamosít a pszichoszomatikus betegségek kialakulására is.

A szenzitív stílus előnye, hogy az egyének, bár nagyobb distresszről számolnak be, biztosan nem hagynak figyelmen kívül semmilyen fenyegető ingert, ezért jobban fel tudnak készülni a bekövetkező eseményekre. Érzelmileg és értelmi szinten jobban feldolgozzák a történteket, több problémamegoldó választ adnak, hacsak a magas negatív distressz szint nem zavarja meg az alkalmazkodási folyamataikat. Hátránya azonban, hogy a szorongás gátló hatása miatt az erős érzelmi kilengések a megküzdő képességüket romba dönti, vagyis nagymértékben gátolja a további sikeres megküzdést.

Soós István

szakpszichológus

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.