PDF letöltés

Személyiség és stressz

A személyiségelméletek oldaláról is értelmezhető, miért reagálunk olyan változatosan a stresszorokra.

Gondoljunk csak a saját életünkre! Mindenki tudja magáról, hogy milyen alaptulajdonságokkal rendelkezik, és mindenki tisztában van azzal is, hogy bármilyen együttélés esetén ezeknek a tulajdonságoknak az ütközése okozza a legtöbb problémát. Sokan szeretik a spontán dolgokat, mások hosszan készülnek mindenre, és már egy órával korábban kimennek a vonathoz. Sokan nagy intenzitással élik az életüket, nagyon tudnak sírni és nevetni, mások mindezt visszafogottan teszik. Van, aki este aktív és reggel szenved, amíg magához tér, a másik ember éppen fordítva, van, aki mélyen alszik és van, aki már egy pisszenésre is fölébred. Van, aki számára izgalmas és borzongatóan jó érzés mások előtt szerepelni, más embereket még a nyilvános szereplés gondolatától is elönt a meleg és kiszárad a szája.

Mint a példákból is látszik, hogy mások vagyunk, és másképpen reagálunk a környezetünk eseményeire is. Mást tartunk kihívásnak, és mástól szorul össze a gyomrunk.

A pszichológia egyik területe éppen az ilyen változásokat próbálja megragadni, mégpedig a személyiség oldaláról.

Eysenck elmélete

Az első modern elméletalkotó Hans Eysenck volt, aki konkrét személyiségjellemzők és biológiai funkciók összekapcsolását mutatta be. Szerinte két ún. szupervonás létezik, az extraverzió-introverzió dimenzió, illetve az érzelmi stabilitás vagy labilitás.

Az extraverzió-introverzió személyiségvonások már előtte is ismertek voltak. Azonban Eysenck ezeket a már ismert dimenziókat összekapcsolta az idegrendszer speciális működésével. Észrevette, hogy az agyban lévő speciális terület, mely felelős a magasabb rendű agyi folyamatokhoz szükséges aktivitásért, az egész szervezet általános éberségéért, a figyelmi összpontosítási képességekért, az ébrenlét-alvás ciklus szabályozásáért, eltérően működik az extravertált és az introvertált emberek esetében.

Az introvertált emberek társaságkerülők, csendesek és általában befelé fordulók, míg az extravertáltak éppen az ellenkező jellegeket mutatják, keresik és élvezik a nagy társaságot, gátlásoktól mentesek és dominánsak.

Érdekes módon, megfigyelései szerint az introvertált embereknél az agy speciális területe fokozottabban, magasabb aktivitási szinten működik, mint az extravertáltaknál. Másképp fogalmazva, normális esetben, az introvertált emberek éberebbek, mint az extravertáltak. Ebből következően az introvertáltak kerülik az ingerlést, vagy más néven a stresszteli és társas helyzeteket, olyan mintha szégyenlősek volnának. Kerülik a túlingerlést, és nem igénylik a külső forrásból származó stimuláló szereket. Az extravertáltak pedig éppen ellenkezőleg, az alacsonyabb agyi éberségi szintjük miatt keresik az ingerlést, és ezen belül kifejezetten a szociális ingerléseket.

A személyiség-típusok megkülönböztetése így rámutat arra, hogy az extravertált személyek kifejezetten keresik, és ennek következtében jobban viselik a stresszt és a stresszt okozó társas helyzeteket.

 

Soós István

szakpszichológus

 Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.