PDF letöltés

Stressz ezer arca

Nehéz csak objektíven, tudományosan gondolni a bennünket érő stresszre.

Sok ember használja megromlott egészségi állapotára, kimerültségére, esetleg családi helyzetének megromlására vagy a munkahelyi sikertelenségére a stresszt magyarázatként. Az igazán érdekes és elgondolkodtató ebben az, hogy ezek az emberek nem ugyanazt értik stressz alatt. Hogyan lehetséges ez? Legtöbben az idegességgel hozzák kapcsolatba ezt a fogalmat. A legtöbb metafora azonban a hétköznapi élet technológiájával és termékeivel teremt kapcsolatot. A megfogalmazások egy része magára a stresszhelyzetre, mások pedig a stresszre adott válaszra utalnak.

Lássunk néhány példát:

A stressz, mint súly - ami olyan teher vagy erő, mely az ember mellére, fejére, vállára felülről nehezedik. Olyasmi, amit igen nehéz viselni. Ilyen kifejezésekkel élünk ilyenkor: „túl sok stressz alatt vagyok”, „nehéz ilyen feszültségben élni”, „túl sok dolog nyomja egyszerre a vállát”.

A stressz, mint drót – ez a kép az idegeket, mint huzalokat, gumiszalagokat, húrokat jeleníti meg. Az ilyen emberek „fel vannak húzva”, „túlfeszítettek”, vagy éppen „az idegeik pattanásig feszülnek”.

A stressz, mint belső káosz – egy belső rendezetlen, ellenőrizhetetlen, rendetlen, kaotikus állapot jelenik itt meg. Ilyenkor „minden összezavarodik”, vagy „felkavarodik”.

A stressz, mint széttöredezés – a stressz úgy jelenik meg, mint egy olyan emberen kívüli erő, mely összetör, összezúz egy tárgyat. Például: „összeroppanni a teher alatt”, „darabokra szakadni”, vagy egyszerűen „megtörni”.

A stressz, mint egy gép működészavara – ebben a metaforában a test vagy a személyiség egy motorhoz hasonlatos, mely elromlik vagy megáll. Ekkor „kiégünk”, „leállunk” vagy „feltöltődésre van szükségünk”.

A stressz, mint az életnedvek kiszáradása - mely gőz vagy benzin formában jelenik meg. Ez a következő kifejezésekben jelenik meg, „kiürültem”, „le vagyok eresztve”, „elfogyott a gőz”.

A stressz, mint belső robbanás – mint amikor a belső erők vagy nyomás hirtelen és drámai robbanáshoz vezet. Ilyenkor „kirobban belőle”, „felrobbanok”, „szét vet a düh miatta”

Az itt felsorolt megfogalmazások a legáltalánosabbak, de természetesen nagyon sok egyéb formában is megjelenik a stressz, mint valami zavaró, veszélyes és adott esetben betegségkeltő tényező. Modern korunkat természetesen átjárja a teljesítmény, „a csinálni, menni, iparkodni” igénye. Valójában ez az, ami oly sok gondot okoz és megbetegít.

Lassítsunk hát, ez a mai tanács, ha már gondolkodunk erről, jó úton vagyunk.

 

Soós István

szakpszichológus

 Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.