A szociális kapcsolatok, kultúra és a stressz

Egy adott csoport, nép kulturális értékei védhetnek a stressztől. A társadalmi és családi összetartozás erősítése és a kölcsönös támogatás segít az élet nehézségeivel küzdőknek. Egy közös eszmeiségű csoport tagjaként könnyebb a mindennapoknak jelentést adni és így csökkenteni a bizonytalanságból fakadó stressz. Viszont az egyes kultúrák eltérnek abban, hogy milyen szabályokat, viselkedésnormát jelölnek a tagjaik számára. Ezekre a kulturális eltérésekre vezethetőek vissza, például a meditációra (Keleti) épülő vagy versengő (Nyugati) kultúrák közötti különbségek. Azokban a kultúrákban, ahol a szülők és a rokonok között megoszlik a gyermekneveléssel járó felelősség, ott a neveléssel kapcsolatos stressz terhe is lecsökken.

Fontos tisztázni, hogy vajon a nem nyugati, természet közeli kultúrákban van-e stressz? Vagy ezek az emberek a természettel összhangban, stresszmentesen élnek, míg a modern társadalmak tele vannak stressz keltő eseményekkel. Ha megvizsgáljuk a hagyományos társadalmakat, akkor azt látjuk, hogy azokban is megtalálhatóak a maguk pusztító stresszoraik.

Kulturális stresszorok

Minden kultúra megalkotja maga számára a siker-kudarc, a presztízs-megbecsülés elvesztése, a jó–rossz viselkedés, vagy a „mik a jó” és „mik a rossz hírek” fogalmát. Új–Guineában például komoly stressz jelent a megbecsülés elvesztése, amennyiben az egyén nem tud elegendő yamgumót vagy disznót elcserélni más törzstagokkal.

Gondolatok, stressz, kultúra

A „gondolatok ölnek, a gondolatok gyógyítanak”, és, hogy mennyire igaz ez az örökérvényű mondás, bizonyítja az is, hogy a gondolatok közvetlen stresszorként képesek hatni. Így lehetséges, hogy bizonyos Dél-amerikai törzsekben stresszként élik meg a tagok, ha átkot szórnak rájuk, vagy szemmel megrontotják őket.  Szélsőséges esetben ez erős stressz által kiváltott halálhoz is vezethet. Ez nevezik vudu-halálnak.

A gondolatok az egyén egészségére kifejtett hatására pozitív és negatív példák is felhozhatók. Ezek a stresszkeltő gondolatok leírhatók kulturálisan kiváltott, vagy kulturális stresszként. Ilyen kulturális stressz lehet az egyes orvosi diagnosztikus címkék használata. Mint pl. a rákbeteg, gyenge a szíve, magas vérnyomása van, depressziós, stb….  Ebben az esetben a beteg megerősíti a diagnózisnak megfelelő magatartást, és előbb-utóbb be is igazolja a szervezete a diagnózist. A pszichológia több modellt, fogalmat is kínál ennek a folyamatnak a megértésére, ilyen az önbeteljesítő jóslat, placebo, nocebo, betegségelőny.

Soós István

Szakpszichológus

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon erre a címre: info@vallalkozo.info, vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.