A stresszre adott lelki reakciók

Szorongás, félelem - a stressz lelki oldala.

Ha a stresszhelyzet folyamatosan, hosszabb ideig van jelen, vagy ismétlődik, a testi tünetek mellett olyan pszichés változások is történnek, melyek súlyosabb esetben akár kóros következményekkel járhatnak: depressziót, végső megoldásként öngyilkosságot válthatnak ki.

A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás és a félelem. Korunk felgyorsult, rohanó életformájának mintegy „kötelező” kísérő motívumává vált e két érzelmi állapot.

A szorongás egy bizonytalan, tárgy nélküli félelem, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló állapot. A félelem hétköznapibb, és gyakoribb jelenség, mely a veszély ismeretét feltételezi. Akkor válik a szorongás félelemmé, mikor a fenyegetés külsővé válik, meghatározott tárgy, személy vagy szituáció hordozza. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.

Ha e két válaszreakció működésbe lép és jelenléte állandósul, önálló betegségek alakulhatnak ki. A szorongás állhat a hátterében a következő állapotoknak: pánik, kényszer, állatokkal, természeti környezettel, vérrel, injekcióval, egyéb orvosi beavatkozással kapcsolatos fóbiák, generalizált szorongásos zavarok, evési zavarok, inkontinencia, stb.

Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezet. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint, amikor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív késztetés keletkezik. A nevelés folyamán szocializálódik az agresszió, így többnyire verbálisan vagy rejtve fejeződik ki. A közvetlen agresszió nem mindig lehetséges, s ha a személy dühöt érez, de nem tudja, mit támadjon, visszafojtja, vagy keres egy tárgyat, melyen kitöltheti haragját. A visszafojtott sorozatos agresszió szintén betegséghez vezethet.

Soós István

szakpszichológus

 

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.