A stressz biológiai hátteréről szóló elméletekből világosan lehetett látni, hogy milyen, a szervezetben lejátszódó folyamatok állnak a hosszú távú stressz háttérében, valamint, hogy a testi és lelki folyamatok között fontos közvetítő szerepet játszik az immunrendszer. Arról is olvashattak, hogy az egyénben vagy a társadalomban rejlő tényezők hogyan tudnak stresszt közvetíteni, és hogy milyen módjai vannak annak, hogy megküzdjünk ezekkel a helyzetekkel.

Selye János fogalmazta meg, hogy nem a stressz, hanem a stresszor, amely lehet fizikai, lélektani vagy szocio-kulturális jellegű, okozza a vészreakciót.

Tehát annak az okát, hogy kit, miért és hogyan érint, esetleg visel meg a stressz, több területen kell keresnünk. Kutatók kimutatták, hogy a szervezet védekezőképessége különösen olyan személyeknél csökken

  akik számukra fontos dolgokat mélyen elnyomnak magukban

  akiknek igen gyenge az önbecsülésük

  akik érzelmileg levert állapotban vannak

  akik stresszhelyzetekre cselekvésképtelenséggel reagálnak

  akiknek nincsenek megfelelő társadalmi kapcsolataik, és ettől nagyon szenvednek

Tehát a pszichológiai hatás attól függ, hogy mennyire értékeljük stresszkiváltónak az eseményeket, és ez hatással lesz a védekező mechanizmusunkra is. Az előző bejegyzések főként azzal foglalkoztak, hogy hogyan tudjuk kezelni, és ellenőrzésünk alá vonni az ilyen stresszteli helyzeteket, hogyan tudunk védekezni és felkészülni a stresszterhes időszakokra.

A soron következő bejegyzések pedig arról szólnak majd, hogy mi történik akkor, ha ez mégsem megy, ha kicsúszik kezünk közül az ellenőrzés, ha önromboló vagy káros stratégiákat választunk a stresszhelyzetek legyőzésére.

Soós István

szakpszichológus

 Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.