A stressz ára

Magyarországon évente mintegy 440 milliárd forint költség jelentkezik a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következtében.

 

Akár közhely, akár nem, a stresszel összefüggésbe hozható betegségek nagyon nagy költséget jelentenek. Ezek a költségek nem csak az emberek saját életében jelentkeznek, hanem a munkahelyek költségvetésében is. De mekkora ez a költség, és hogyan lehet kiszámolni?

 

“A munkához kapcsolódó stressz a második leggyakoribb egészségi probléma Európában, és a vállalatokat terhelő költsége évi 240 milliárd euróra becsülhető” nyilatkozta nem is olyan régen dr. Christa Sedlatschek az Európiai Munkavédelmi Ügynökség igazgatója. Magyarországon évente mintegy 440 milliárd forint költség jelentkezik a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következtében, amely a kieső munkanapok akár 60 százalékáért is felelős.

 

De miből tevődik össze a stressz ára? Vannak olyan költségek, amelyek egyértelműek, és vannak olyanok, amelyeket nagyon nehezen lehet mérni.

 

Nehezen mérhető költségekhez vezetnek a stressz helyzetben jelentkező:

 

·      rossz döntések

·      csökkenő teljesítmény

·      folyamatos konflikusok

·      koncentráció csökkenés

·      halogatás

·      balesetezés

 

Stresszhelyzetben  következtében kialakult mérhető költségek:

 

·      hiányzások

·      betegségek

·      korai nyugdíj

·      fluktuáció

 

Érdekes, hogy a munkáltatók nem foglalkoznak annyit a stresszel, ami az év 440 millárdos költség fényében elvárható lenne. Közel egyharmaduk tabuként kezeli, nem vesz róla tudomást.  Sőt az Európai Munkavédelmi Ügynökség ESENER2, felmérése szerint a munkahelyi stressz kezelésével kapcsolatban a magyarországi vállalatok 21 százaléka rendelkezik valamilyen tervvel. Összehasonlítás képpen Nagy-Britanniában ez a szám 92 százalék. Olyan munkahelyi pszichológus, aki segítheti a stressz elleni fellépést, a felmért cégek 5 százalékánál dolgozik hazánkban.

 

A lehangoló számokat nézve több dolog is feltűnik. Leginkább az, hogy a színtiszta tudás nem vezet közvetlen cselekvéshez. Biztosan tudjuk, hogy

 

1.     a stressz betegséget okoz, és pszichoszociális kockázatot jelent

2.     évente 440 milliárd forint a stressz okozta nemzetgazdasági kár

3.     stressz kezelni lehet, rengeteg módszer, szakember, stresszmanagement stratéga érhető el

 

Akkor miért nem indulnak be nagy intenzitással a munkahelyi stresszkezelő programok?

 

Biztos vagyok abban, hogy tudunk magyarázatot találni arra, hogy miért történhet meg mindez. Ezer, meg ezer okot lehetne felsorolni, de a vége ugyan az, 440 millárd forint kár. És jó pár emberi élet. Pontosabban 10.000 emberi élet. Évente, itt és most Magyarországon. Ez kin múlik? És mikor kezdődik el a változás? Ki kezdi el? Akárhogy is, a saját személyes felelősségünket nem tudjuk ebből kihagyni.

 

Soós István

szakpszichológus

 

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]