A pszichológiai immunrendszer

A pszichológiai immunrendszer fontos szerepet tölt be a stressz elleni védekezésben.

Az ember a stresszel szemben küzdhet biológiai, fiziológiai eszközökkel (ez a biológiai immunrendszer) vagy pszichológiai szinten aktívan, tudatosan (ez a pszichológiai immunrendszer) vagy nem tudatosan (ezek az elhárító mechanizmusok).

Az elhárító mechanizmusok tudattalan úton védik az egyént, saját magát fenyegető gondolatai és vágyai, azaz a belső veszélyek ellen. Az elhárító mechanizmusok szemben tehát a megküzdéssel nem tudatos folyamatok, az egyén nem tud róluk és így beleszólása, ellenőrzése sincsen felettük.

 

A tartós terhelés, stresszes helyzetek esetén az egészség fenntartásának legjobb módja a megküzdési stratégiák rugalmas és megfelelő alkalmazása. Az egyén személyiségvonásai és gondolkodási stílusa is nagyban hatást gyakorolnak e megküzdés sikerességére. Léteznek olyan, az egyén gondolkodásával kapcsolatos személyiségtényezők, melyek a stressz hatására fellépő megküzdési stratégiák hatékonyságát befolyásolják. Ezek a személyiségvonások segítik a személyt, hogy elviselje a tartósan fennálló stresszhatásokat, és képes legyen hatékonyan megküzdeni velük. Erősítik a személy helyzetét, irányítják a megküzdési folyamatot a stresszhelyzet értékelésén és a megfelelő megküzdési stratégia kiválasztásán és alkalmazásán keresztül.

Ezek a megküzdési erőforrások alkotják együttesen a pszichológiai immunrendszert. A pszichológiai immunrendszer alapvető funkciója, hogy a személyiség a stresszhelyzettel szembesülve ne sérüljön.

 

A pszichológiai immunrendszert alkotó tulajdonságok közül most kettőt mutatunk be:

 

A kontrollképesség

A kontrollképesség erős hit abban, hogy képesek vagyunk a velünk történő események, helyzetek ellenőrzésére és befolyásolására. A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta múlik mi fog történni az adott helyzetekben, amikben részt vesz. A kontroll, akár tényleges vagy vélt, csökkenti a stresszkeltő események egészségkárosító hatásait. A külső-belső kontroll befolyásolja azt, hogy a személy a stresszhelyzetet mennyire tekinti megváltoztathatónak.

 

A tanult leleményesség

A tanult jelző arra vonatkozik, hogy ezek a kézségek tanulhatóak, fejleszthetőek. A tanult leleményesség során a személy azt tanulja meg, hogy tud változtatni a helyzetén, mert azt tapasztalta meg, hogy képes a környezete befolyásolására. A viselkedés gördülékenységét biztosító belső folyamatokat szabályozza és helyzethez való olyan hozzáállást jelent, miszerint mindig van mód a megoldásra, pozitív kimenetelekre.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]