A villamos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetében minden esetben ki kell zárni a személyek, szerszámok, szerkezetek akaratlan (kontrolálatlan) veszélyes mozgását. Ha a veszélyes övezet megsértése nem zárható ki, akkor csak feszültségmentesített szabadvezeték mellett szabad megkezdeni, és lefolytatni a munkát.

A „Villamos berendezések üzemeltetése” című, MSZ1585:2012 jelzetű szabvány a 3.4.4., a 3.4.4.101. pontjaiban definiálja a feszültség alatti munkavégzés fogalmát. Ennek megfelelően főszabályként azok a munkák minősülnek feszültség alatti munkavégzésnek, amikor a munkát végző személy saját testrészével, szerszámmal, szerkezettel, szándékosan megérinti a feszültség alatti részeket, vagy a feszültség alattinak minősített munkavégzés övezetébe hatol. Mellékszabály (ebben az esetben nemzeti kiegészítés) szerint feszültség alatti munkavégzésnek, számít az a munka is, amikor a munkát végző a szokásos körültekintés mellett nem tudja – teljes biztonsággal - elkerülni az aktív rész érintését, vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe való behatolást.

Ha tehát pl. egy munkaállvány, ugyan a villamos szabadvezeték biztonsági övezetén kívül kerül felállításra, de nem zárható ki annak a felborulása, vagy mozgatása (pl. gördíthető munkaállvány esetében), akkor minden esetben vizsgálni kell, hogy az akaratlan (vagy figyelmetlen) mozgás, vagy mozgatás esetében a szerkezet nem kerülhet-e a veszélyes övezetbe. Ha arra az eredményre jutunk, hogy a veszélyes övezet megsértése a tervezett munkavégzési mód mellett nem zárható ki, akkor csak feszültségmentesített szabadvezeték mellett szabad megkezdeni, és lefolytatni a munkát.

A fentiek alátámasztására számtalan megtörtént eset szolgálhatna, most csak egy kiragadott „kvázi baleset” leírása álljon itt példaként: A HÉV vonala mellett egy épület külső homlokzatán kellett elvégezni bizonyos munkálatokat. A munkáltató, ezek elvégzésére felállíttatott egy gördíthető munkaállványt. Az  állvány a HÉV vezetékének biztonsági övezetén kívül kerül felállításra, de nem biztosították a kellő stabilitását és ráborult a feszültség alatt álló szabadvezetékre. A helyszínen készült képek közül az első a felborult állvány helyzetét mutatja, a másodikon az állványról áthúzott villamos ív romboló hatása látható az épület homlokzatának fémborításán. Az „esetben” a szerencsés véletlennek köszönhetően nem sérült meg senki, így az „kvázi” vagy más szóval „majdnem” balesetnek minősült, a tanulságait azonban a munkáltatónak a későbbi balesetek megelőzésében le kell vonnia. Ezt javasolom a tisztelt olvasóimnak is.

 

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket „Villamos szabadvezetékek közelében végzett teheremelési munkák esetében betartandó biztonsági távolságok, és legfontosabb biztonsági szabályok”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z