Olvasói kérdések a villámvédelem témakörével kapcsolatban.

A villámvédelemmel kapcsolatban több kérdést kaptam a tisztelt olvasóktól. Az ezekre adott válaszom teszem közzé az alábbi cikkben.

A villámvédelemmel kapcsolatban több kérdést kaptam a tisztelt olvasóktól. Az ezekre adott válaszom teszem közzé az alábbi cikkben.

 

1. Kérdés: Az ország területén egyenletesnek tekinthetjük-e a villámok lecsapását, vagy ez a földrajzi helyzettel változik?

1. Válasz: A villámlások gyakoriságát az alábbi térképen ábrázoltuk:

(A Magyarország  villámsűrűség térképét a „Tűzvédelmi Műszaki Irányelv. Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődések elleni védelem” című kiadványából idézzük.)

 

 

 

 Ezek szerint a Szeged, Szolnok, Dunaföldvár, Baja, Mohács és a déli országhatár által határolt területen belül következik be a legkevesebb villámcsapás: 2db/km2év, a legtöbb viszont a Dunántúli,- és az Északi Középhegység bizonyos területein 3,5db/km2 év gyakorisággal. Ha ezen belül egyenletes lenne az eloszlás, akkor ha egy 1000 m2-es telkünk van, akkor 1000 évente kellene 2, illetve 3,5 villám csapással számolnunk. Az eloszlás azonban nem homogén, ezért egyes területeken ennek sokszorosára lehet számítani.

 

2. Kérdés: Mi a különbség a külső és belső villámvédelem között?

2. Válasz: A külső villámvédelem (a villámhárító) arra szolgál, hogy levezesse a villám áramot a földbe, anélkül hogy az a védett objektumban (épületben, szalmakazalban, technológiai berendezésben stb.) mechanikai károsodást vagy tüzet okozna. Ez tehát a közvetlen villámcsapás ellen véd.

A „belső” villámvédelem feladata a védett objektumtól távoli villámcsapásnak a másodlagos hatásai elleni védelem.

Amikor villámcsapás éri a villamos szabadvezetéki hálózat fázisvezetőjét az végighaladhat a vezetékeken keresztül az épületekben lévő villamos fogyasztókig, és különösen az erre érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti, rosszabb és szerencsére ritkább esetben villamos zárlatot, esetleg tüzet okozhat. Hasonló hatást fejthet ki a villámlás az indukciós hatása révén is. Ezért ezek ellen „belső” villámvédelmi berendezésekkel kell védekezni.



Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: Építési állványzatok valamint daruk és hasonló szerkezeti kialakítású telepített gépek, berendezések villámvédelme

címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]