A becslések szerint Földünk felszínét egy óra alatt több mint egymillió villámcsapás éri. Magyarországon a várható villámcsapások száma négyzetkilométerenként évente átlagosan minimum kettő. Amerikai tudósok szerint 1:6 250 az esélye annak, hogy valakit élete során legalább egyszer villámbaleset érjen. Ezek a számok óvatosságra kell, hogy intsenek bennünket.

Mi is a villám, és lehet-e ellene valahogy védekezni? A villám egy nagyfeszültségű áramkisülés, ami létrejöhet két felhő, illetve a felhő és a föld között. Az első esetben a repülőgépeket veszélyeztetheti, a második a földön lévőkre (is) veszélyes. A továbbiakban a szabadban tartózkodó emberekre gyakorolt hatása elleni védelmet fogom tárgyalni, márcsak annak okán is, mert ez sokban hasonlít a szabadvezetékek okozta áramütések elleni védelemre.

A villámcsapás kétféle veszélyel is jár. Az egyik a közvetlen villámcsapás,amikor a villámáram áthalad az emberi testen. A másik a közvetett hatás, amikor a villám közvetlenül nem éri az embert, a villám csak a közelébe csap le, de a földben szétterjedő villámáram hatására a lecsapás közelében feszülség jön létre a föld különböző pontjai között, és ez okoz az emberekre áramütés veszélyt. (Ez az úgynevezett lépésfeszültség.)

A villám általában a föld színéről kiemelkedő dolgokba (fába, toronyba, síkterületből, vízfelszínből kiemelkedő emberbe, állatba) csap bele, ezért ha nem tudunk a zivatar elől fedett helyre menekülni, akkor arra kell törekednünk, hogy minél kevésbé emelkedjünk ki a környezetünkből. Lefeküdnünk azonban nem szabad a földre, mert akkor a villám közvetett hatásának leszünk fokozottan kitéve. A lépésfeszültség által okozott veszély annál nagyobb, minél távolabb lévő pontokat hidalunk át a testükkkel. Az áramütés veszélyességét nagyban fokozza, ha az áram útja az emberi testben létfontosságú szerven halad át.

A fentiekre való tekintettel, ha villámveszélynek vagyunk kitéve, minél előbb guggoljunk le. (Ezzel a közvetlen villámcsapás valószínűségét csökkentjük.) A lábfejünk minél közelebb legyen egymáshoz. (Ezzel a lépésfeszültség nagyságát csökkentjük.) A bokáinkat lehetőleg érintsük össze. (Ez azt eredményezi, hogy a földből a testünkbe folyó áram nagyobb része ezen a rövid úton záródik és így nem halad át létfontosságú szerven.) Ne tartsunk a kezünkben villamosan vezető dolgokat, különösen ha azok számottevő kiterjedésűek. (Pl. karbon-, vagy fémszálas horgászbot, golf ütő, villamos kábel stb.) Ha még van időnk igyekezzünk villám ellen védelmet nyújtó helyre menekülni. (gépjármű, épület belseje stb.)

A villám intenzív hanghatása halláskárosdást, a dobhártya kilyukadását is előidézheti. Ezért jobb hiján fogjuk be mindkét fülünket a közvetlen villámcsapás veszélyekor.

A villámcspás közvetlen veszélyét jelezheti, ha zsibbadást, viszketést érez az ember a bőrében, égnek áll a haja, vagy a hajának vége, a kezén a szőr, a körülötte lévő tárgyak esetleg szikráznak. 

Ha a közelgő zivatar esetén 30 másodperccel követi a villámot a mennydörgés hangja, akkor már fennáll a villámcsapás veszélye. (A hang kb. 3 másodperc alatt tesz meg 1 kilométer utat. Így ebben az esetben már csak 10 kilométer távolságra volt tőlünk a lecsapó villám.) A tapasztalat szerint akkor szűnik meg nagy biztonsággal a villámveszély, ha az utolsó mennydörgés után eltelt 30 perc, mert akkor már olyan távolságra került a felhő, hogy nem csaphat be hozzánk a villám.

 

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: „Szabadvezeték hálózatok külsődleges jellemzői” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z