Előző cikkeimben szó volt arról, hogy a kockázatértékelések elvégeztetése Magyarországon becslésem szerint éves szinten mintegy 11 milliárd Ft. költséget jelent a mikrovállalkozásoknak. (Ekkora összeg áramlik ki a termelésből.) Az alábbiakban megoldási javaslatot kívánok adni arra, hogy ez az összeg a termelő mikrovállalkozásoknál maradhasson.

 A kockázatértékelés elkészítése EU munkavédelmi keretirányelvben megfogalmazott elvárás, (A TANÁCS 1989. június 12-i 89/391/EGK IRÁNYELVE a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről). Azonban az EU tagállamok többségében a magyarországitól eltérő funkciója is van: ott ugyanis ez az „önálló balesetbiztosítási ágazat” (más megfogalmazásban: a társadalombiztosítás önálló balesetbiztosítási alrendszerének), vagy a balesetbiztosítás bonus - malus rendszerének alapdokumentuma. Ez alapján határozzák meg az egyes vállalkozásokra vonatkozó balesetbiztosítási díjakat. (Magyarországon ezzel szemben eddig nem sikerült létrehozni az önálló balesetbiztosítási ágazatot, sem bonus – malus rendszert kialakítani, így a kockázatértékelés által nyújtható ezen lehetőség kihasználatlan.)

 A kockázatértékelés elkészítésének személyi követelményei is mások: az irányelvben nincs előírva ehhez munkavédelmi végzettség. (Magyarországi bevezetésekor itt sem volt munkavédelmi szaktevékenységnek minősítve, de idővel győzött a munkavédelmi szakemberek lobbija, a magyarországi munkavédelmi színvonalnak az EU átlagától eltérő voltára hivatkozva elérték a munkavédelmi törvény ezirányú módosítását.)

Az EU tagállamok többségében a mikrovállalkozások pozitív diszkriminációban részesülnek a kockázatértékelés elkészítésével kapcsolatban, pl. egyes országokban mentesülnek a kockázatértékelés dokumentációs kötelezettsége alól, a kockázatértékelést el kell végezniük, de nem kell dokumentálni (írásba foglalni). Magyarországon nincs ilyen értelmű kedvezmény, minden munkáltatónak, aki legalább egy munkavállalót foglalkoztat írásos kockázatértékeléssel kell rendelkeznie.)

A régebbi magyar szabályozás előírta a félévenkénti, évenkénti (vezetői) munkavédelmi szemlét, amikor a munkáltató személyesen végigjárta a cégét, a munkatársaival közösen felmérték a munkavédelmi helyzetet és meghatározták a teendőket. Így a munkáltató legalább szemmel tartotta a munkakörülményeket, ezzel szemben a mai szabályozás által kitermelt gyakorlat szerint a munkáltató háromévente megvesz egy felmérést, amit egy olyan ember készített, akinek esetleg konkrét hely – és technológiai ismerete sincs. Ráadásul sok munkáltató úgy érzi, hogy ezzel 3 évre „letudta” a munkavédelmi feladatait.

 Javaslat a megoldásra:

 Alapelv: olyan változásokat kell bevezetni, hogy azok hatására a munkavédelmi színvonal növekedése mellett a mikrovállalkozások versenyképessége is emelkedjen. Erre az Európai Uniónak már hosszabb ideje kidolgozott javaslata van, ez az úgynevezett „OiRA” (Online Interaktív Kockázatértékelés – angolul Online interactive Risk Assessment tool) rendszer átvételén alapul.

Mi is az „OiRA” rendszer lényege?

 Az „OiRA” rendszer egyes EU tagállamok által már részben kifejlesztett és elfogadott, illetve folyamatos fejlesztés, bővítés alatt álló interaktív internetes rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a mikrovállalkozások munkáltatói különösebb munkavédelmi ismeretek nélkül saját maguk elkészíthessék a vállalkozásukra vonatkozó kockázatértékelést. A rendszer fejlesztését a Bilbaói székhelyű Európai Munkavédelmi Ügynökség támogatja és koordinálja. Eddig ehhez a rendszerhez 16 tagállam csatlakozott.

 

Javaslat

 Át kellene venni az „OiRA” rendszert. Ezzel biztosítani lehet, hogy a kockázatértékelések színvonala egy jogszabályi látszólagos engedmény mellett nem hogy csökkennének, mint azt a magyarországi ellenzőik állítják, hanem nőnének. A kockázatértékelések egységes tartalmúvá válnának, ezzel az egyes munkáltatók, magasabb szinten az egyes országok munkavédelmi helyzete összehasonlítható lenne. Mit kell ehhez tenni?

• Magyarországnak be kellene lépni az úgynevezett OiRA közösségbe. Ennek következményeként a tagállamok által eddig feltöltött kockázatértékelési módszerek, kérdőívek magyar nyelven hozzáférhetővé válnának. Az „OiRA” rendszert ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a mikrovállalkozások (a munkavilága szereplőinek) számára.
•  Az „OiRA” átvétele után a munkavédelmi törvény módosításával csökkenteni kell a mikrovállalkozásoknak a kockázatértékeléssel kapcsolatos terheit. Ebben a létszám kategóriában a munkáltató saját maga végezhesse el a kockázatértékelést, az ne legyen munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítve.
• Differenciált, és fokozatos bevezetéssel először csak a kis és közepes veszélyességű mikrovállalkozások munkáltatói élhessenek önkéntes döntésük alapján ezzel a lehetőséggel.
• A szerzett tapasztalatok alapján dönteni kell a kedvezményezettek körének esetleges további bővítéséről.

 A tervezett intézkedések várható hatása:

 Elégedettség a munkáltatók és a kormányzat részéről,

• Évente kb. 11 milliárd Ft. a termelésben (a mikrovállalkozásoknál) marad,
• A magyar szabályozás és gyakorlat megközelíti az EU-ban szokásos gyakorlatot,
• A mikrovállalkozások körében nő a munkavédelem elfogadottsága, nő a mikrovállakozások versenyképessége,
• Évente kb. 11 milliárd Ft.-al csökken a munkavédelmi szolgáltatók bevétele, ennek megfelelően elégedetlenségük, ellen lobbijuk, várható.

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: címmel ajánlom olvasóim figyelmébe. A maihoz kapcsolódó cikkek: „A (munkavédelmi) kockázatértékelés története hazánkban” (megjelent október 5-én.), illetve „A magyar munkáltatókra nem lehet rábízni, hogy saját cégük kockázatértékelését elvégezzék? 1.”  (megjelent október 15-én.), „A magyar munkáltatókra nem lehet rábízni, hogy saját cégük kockázatértékelését elvégezzék? 2.” (megjelent október 19-én.),

Munkavédelem A-Z