A villámvédelem kapcsán a legtöbb ember a „végleges” használatra készített épületek villámvédelmére gondol, ezzel szemben az ideiglenesen felállításra kerülő építési állványzatok, daruk valamint hasonló szerkezeti kialakítású telepített gépek, berendezések is ki vannak téve a villámlások káros hatásainak, ezért ezek villámvédelméről is gondoskodni kell. A témakört érinti a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által 2015. március 9-én kiadott „Tűzvédelmi Műszaki Irányelv”. Ennek az idevágó előírásait az alábbiakban idézem:

Megjegyzés:

„A Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) alkalmazása önkéntes. A TvMI alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.”

„9.3.1. Építési állványzatok

Megjegyzés:

Az itt leírtak a munkavégzési céllal, ideiglenes jelleggel létesülő állványzatokra vonatkoznak.

9.3.1.1. A legfeljebb 15 m magas fából készülő állványszerkezetek villámvédelem kialakítása nem szükséges.

9.3.1.2. A 15 m-nél magasabb fából készülő állványszerkezetek villámvédelme megfelelő, ha

a) a szükséges villámvédelmi intézkedéseket olyan kockázatkezeléssel állapították

meg, amelyben az RB kockázati összetevő kisebb, mint az emberi élet elvesztésére

vonatkozó, jogszabályban előírt elfogadható mértékű kockázat,

b) a kockázatkezelés során a „benntartózkodás időtartama”-ként az állványzat tervezett

használati időtartamát veszi figyelembe (beleértve az építés és a bontás időtartamát is),

c) a kockázatkezeléssel meghatározott villámvédelmi intézkedések az állványzatot

érintően alkalmazásra kerülnek.

 

Megjegyzés1:

Az állványzaton munkavégző személyek olyan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amely ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés az adott építési helyszínen az állványzaton milyen módon lehetséges.

Megjegyzés2:

Fából készült állványzatok esetében a közvetlen villámcsapás hatására fellépő tűz jelent potenciális veszélyt. Ennek a veszélynek a csökkentésére – amennyiben ez a kockázatkezelés alapján szükséges – alkalmas olyan villámvédelmi rendszer (LPS), amely az állványzatot védi. Ilyenkor tehát a villámvédelmi rendszert (különösen a felfogó- és levezetőrendszert) csak az állványzaton kell kialakítani, a felállványozott építményen nem. Amennyiben az építmény rendelkezik LPS-sel („villámhárítóval”), akkor azt az állványzat védelmére kialakított villámvédelmi rendszerrel össze kell kötni.

9.3.1.3. A fém tartószerkezettel készülő állványszerkezetek villámvédelme – az állványzat tervezett használati időtartamától függetlenül – megfelelő, ha

a) az állványzat megfelelő földeléssel van ellátva, és

b) az állványzat – ha a felállványozott építmény már rendelkezik külső villámvédelmi

rendszerrel – a villámvédelmi szabvány követelményeinek megfelelően

össze van kötve az építmény villámvédelmi rendszerével.

Megjegyzés:

Az állványzaton munkavégző személyek olyan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amely ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés az adott építési helyszínen az állványzaton milyen módon lehetséges

9.3.2. Daruk és hasonló szerkezeti kialakítású telepített gépek, berendezések

Megjegyzés1:

Az itt leírtak csak városi és elővárosi környezetben falállított darukra vonatkoznak.

Megjegyzés2:

Nem vonatkoznak az itt leírtak a közúti közlekedésre alkalmas önjáró darukra, és egyéb önjáró szerkezetekre.

 

9.3.2.1. A legfeljebb 15 méter magas toronydaruk és hasonló gépek, berendezések

villámvédelme – a tervezett használati időtartamától függetlenül – megfelelő, ha

a) legalább „A” típusú földeléssel, vagy földelőrendszerrel rendelkezik, és

a) a darukezelő/kezelőszemély olyan munkavédelmi oktatásban részesült, amely

ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés milyen módon lehetséges

Megjegyzés:

A darukezelő/kezelőszemély olyan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amely ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés milyen módon lehetséges

.

9.3.2.2. A 15 méternél magasabb toronydaruk és hasonló szerkezetek villámvédelme – a tervezett használati időtartamától függetlenül – megfelelő, ha

a) villámvédelmük teljesíti az OTSZ ideiglenes építmények villámvédelmére vonatkozó

előírásokat, és

b) legalább „A” típusú földeléssel, vagy földelőrendszerrel rendelkezik, és

c) a saját villamos elosztójában villámáram levezetőképes túlfeszültség-védelmi

készülék van elhelyezve, és

d) a darukezelő/kezelőszemély olyan munkavédelmi oktatásban részesült, amely

ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés milyen módon lehetséges.

 
Megjegyzés:

A darukezelő/kezelőszemély olyan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amely ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés milyen módon lehetséges.

 

9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata

9.4.1. A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha

jogszabály másként nem rendelkezik,

a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti,

és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott

határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

9.4.2. A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültség-védelmi rendszer)

időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti

előírások figyelembe vételével a 9.6.1 pontban leírtaktól rövidebb határidőt is

meghatározhat.

9.4.3. A villámvédelem üzemeltetői szemrevételezéses ellenőrzését javasolt legalább

évente elvégezni.”

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: „Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z