Az elektrosztatikus feltöltődés

A következőkben megvizsgáljuk, hogyan jön létre az elektrosztatikus feltöltődés és milyen hatása lehet munkavégzés közben.

Az anyagok pozitív és negatív töltésű részecskékből épülnek fel, amelyek egyenletes eloszlása miatt az anyagok kifelé elektromosan rendszerint semlegesek.

Sztatikus töltés keletkezése ennek a “kifelé " semleges állapotnak az átmeneti felbomlásából valamelyik töltésrészecske helyi felhalmozódásából, túlsúlyba jutásából alakul ki.

A tartós töltés felhalmozódás annál valószínűbb, minél rosszabbul vezető az anyag, vagyis minél jobb szigetelő. Az ilyen rosszul vezető anyagok mindenfajta érintkezés utáni szétválás során erősen feltöltődnek és érintkezéssel feltöltik a közelükben lévő vezető anyagokat, tárgyakat és a személyeket is.

Így feltöltődést okozhat:

- az érintkezést követő szétválás;

- a hasítás;

- a darabolás;

- az elektrosztatikus megosztás;

- az ionizáló hatások;

- a nagyfeszültségű kisülés;

- a halmazállapot-változás;

- a dörzsölés;

- a mozgás, mozgatás;

- az ütés;

- a nyomás.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Munkaügyi ellenőrzés a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]