A fakitermelésnél biztonságtechnikai szempontból a legnagyobb problémát annak elérése jelenti, hogy a kidőlő fa a kívánt időben és az előre megtervezett irányba dőljön. Ennek eléréséhez a vastagabb törzsű fák törzsét be kell hajkolni. A hajk egy ék alakú vágás ami a hozzátartozó törési léccel, és törési lépcsővel úgy viselkedik, mint egy ajtónál a zsanér (más néven forgópánt). A fa a hajk felé fog dőlni, ha a hajk, a törési léc, és a törési lépcső szabályosan lett kialakítva. (A hajkvágás csúcs vonala felel meg a forgástengelynek.) Fontos szabály, hogy a már behajkolt törzsű fát a lehető legrövidebb időn belül döntő vágással ki kell dönteni. Ebből adódóan, ha egy fát behajkoltunk, akkor azt ki is kell dönteni, nem hajkolhatunk be előre további fákat. Ennek a szabálynak a megszegése súlyos következményekkel járhat.

Az egyik mezőgazdasági üzemben az átmeneti likviditási problémákat a kft. tulajdonában lévő erdőrészlet kivágásával és a faanyag értékesítésével akarták megoldani. Mivel döntően szántóföldi termelésre voltak berendezkedve, nem volt fadöntésben járatos munkavállalójuk, viszont rendelkeztek motorfűrésszel és annak kezelőjével, aki ácsként dolgozott a kft-ben. Ezt a dolgozót bízták meg a kérdéses fasor kivágásával.

Ez a munkavállaló, a részére kiadott feladatot igyekezett végrehajtani, de igyekezete nem pótolta a hiányzó szaktudását. A döntendő fákat szabálytalanul előre behajkolta, és később akarta azokat döntővágással kidönteni. Ráadásul a hajkokat túl mélyre készítette. Egy hirtelen jött széllökés az egyik már behajkolt fát kidöntötte, ami a munkavállalóra esett és azonnali halálát okozta.

A bejelentett halálos munkabalesethez kivonultak az illetékes hatóságok tagjai, és elkezdték a kivizsgálást. A behajkolt fák között vizsgálódtak, amikor a hirtelen felerősödő szél további fákat kezdett kidönteni. Szerencsére a vizsgálatban résztvevők (futva) ki tudtak menekülni a veszélyzónából.

A biztonságos megoldás ebben az eseten az lett volna, hogy mindaddig nem kezdik el a veszélyzónában a kivizsgálást, amíg ott a veszélyt meg nem szüntetik, azaz az instabil helyzetű fákat biztonságos körülmények között ki nem vágják. Ez akár úgy is történhetett volna, hogy a veszélyes területet a szeles időjárás megszűntéig körbekerítik, és a kedvezőbb időjárás eljöveteléig nem mennek be a veszélyes térbe, és csak azután vágatják ki a behajkolt fákat és folytatják le a vizsgálatot.

Az ügy külön tanulsága: a munkabaleset kivizsgálás elkezdését nem szabad mindenáron erőltetni, először fel kell mérni, hogy a veszélyhelyzet már nem áll fenn, és csak akkor szabad hozzákezdeni, ha a kivizsgálók testi épsége szavatolható.

 

A cikk az Óbudai Egyetem „Munkabaleseti esettanulmányok és példatár” című 2014-ben kiadott jegyzetén alapul. (TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001)

A hódok nem ismerik a hajkolás tudományát, és ezzel veszélynek teszik ki magukat.

(a kép az internet 40 érdekes kép című sorozatból való)

 

 

A hajkolás nem új keletű tudomány (forrás: reddit.com)

 

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: „Hány éves a kapitány? Egy nem vidám történet, és a hozzá tartozó kérdés ” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z