A kockázatértékelés szolgál alapul a munkavédelmi intézkedések meghozatalához. Fontossága miatt az elkövetkező időszakban többször is visszatérek a tárgyalására. . A mai cikkemben - mintegy bevezetőül - a kockázatértékelés hazai történetébe szeretnék egy rövid betekintést nyújtani.   

Magyarországon a 89/391/EGK számú keretirányelv (89/391/EGK irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről) legfontosabb előírásait az Országgyűlés 1993. október 5-én fogadta el. Ennek megfelelően 1994. január 1-jén hatályba lépett, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) A törvény 1998. január 1-jétől hatályos módosítása, az irányelv rendelkezéseivel összhangban előírja a kockázatértékelés kötelezettségét valamennyi munkahelyre, munkáltatóra amennyiben az a szervezett munkavégzés keretében munkavállalókat foglalkoztat.

Az Mvt. alapján „a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség szerint mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.  Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe”.

A törvénymódosítás megjelenésétől kezdődően a munkavédelmi hatóság kiemelten ellenőrizte a munkáltatók kockázatértékelési feladatainak teljesítését. Már 1997-ben a médián keresztül és konferenciák alkalmával is felhívták a figyelmet az új előírásokra.

1998-tól a munkavédelmi felügyelőktől figyelemfelhívást kaptak a kockázatértékelést elmulasztó munkáltatók. Ettől kezdődően az összes munkavédelmi célvizsgálaton kötelező vizsgálati szempont volt a kockázatértékelési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése. A tapasztalat szerint a munkáltatók nagy része nem készítette el a kockázatértékelést, vagy ha igen az csak formális, pár oldalas dokumentum volt, minden gyakorlati haszon nélkül. Ekkor már megjelentek különböző szakkiadványok is, melyek segítették a kockázatértékelés elkészítést.

2002-től már határozati intézkedések váltották fel a figyelemfelhívásokat. A felügyelet kevés jó, vagy jónak mondható kockázatértékeléssel találkozott. A problémák változatosak (sematikus, másolt, összeollózott, átláthatatlan, terjedelmes, stb.)          voltak. 

2004. május 1-jétől az Mvt. munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységhez kötötte a kockázatértékelés elkészítését. Sok eredményt ez sem hozott, a mai napig nagy a szórás a minőség vonatkozásában.

A hatósági ellenőrzés összhangja és az egységes értelmezés érdekében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint a Magyar Bányászati Hivatallal egyetértésben 2006-ban útmutatást tett közzé kockázatértékelési tárgykörben, amely a Munkaügyi Közlönyben jelent meg "A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához" címmel.

2007-ig a „munkavédelmi” felügyeletet nem egy szervezet látta el Magyarországon. Az OMMF (munkabiztonság) mellett az ÁNTSZ (munkaegészségügy), illetve a Magyar Bányászati Hivatal - vett részt a hatósági felügyelet ellátásában.

2008. január 1-ét követően az intézkedést előíró határozatok mellett már komolyabb szankció alkalmazását is előírta az Mvt. Az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatók esetében munkavédelmi bírságot alkalmazott a munkavédelmi hatóság a kockázatértékelés elmulasztása miatt. Ennek hatására a munkáltatók komolyabban vették a kockázatértékelési kötelezettség teljesítését, de sajnos a hatóság bírságától való fenyegetettséget túlhangsúlyozták egyes kockázatértékelést végző vállalkozók, mindezt elsősorban üzletszerzésre használták ki, így gyakran minőségi áttörést ezért ez sem hozott.

2012 márciusában a munkavédelmi hatóság tájékoztatót tett közzé a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról.

A legutóbbi országos hatósági adatok szerint (felmérés 2012. októberben, 1.528 munkáltatónál, ágazattól, tevékenységtől, gazdasági formától és méretétől függetlenül vett minta) a munkáltatók 88,5 %-a rendelkezett Magyarországon - változó minőségű - kockázatértékeléssel.

A jelenlegi hazai törvényi szabályozás szerint a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően – az Mvt.-ben meghatározott – indokolt, illetve soron kívüli esetekben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az Mvt. előírásán túl több egyéb jogszabály alapján is szükséges a kockázatértékelés a tevékenység megkezdése előtt, pl. az egyéni védőeszközök meghatározása kockázatértékelés hiányában nem végezhető el (65/1999. EüM. rendelet alapján), vagy a kémiai biztonságról szóló törvény (2000. évi XXV. törvény) szerint a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt is kockázat becslést kell végezni. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál pl. a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalóknál is figyelemmel kell lenni a kockázatbecslés eredményire, akár az első munkavállaló felvételekor is, amikor a tevékenység még nem kezdődött el. A megelőzés színvonala nagyban függ a kockázatértékeléstől és annak minőségétől.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége az Mvt.-ben meghatározottak szerinti dokumentálás is.

Bár a kockázatértékelés kötelezettségét jogszabályok írják elő az Unió valamennyi országában, azonban sem az irányelv, sem a jogszabályok nem határozzák meg annak mikéntjét, a tagországok szakmai útmutatóban csupán ajánlásokat tesznek a kockázatértékelés lépéseire, módszereire.Ez azt jelenti, hogy az értékelést végzőre van bízva, hogy hogyan készíti el a kockázatértékelést.

A kockázatértékelési feladatok elvégzése Magyarországon munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Figyelemmel arra, hogy a munkáltatók zöme nem rendelkezik munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberekkel, a feladat elvégzésével külső vállalkozókat, szakértőket bíznak meg, akiknek egy része, különböző számítógépes programokat, eltérő rendszereket, kérdőíveket, mátrixokat, súlyozásokat, pontozásokat használ. Az így készült kockázatértékelések gyakran csupán általánosságokat tartalmaznak, nem veszik figyelembe a munkahelyi sajátosságokat. Sok a formális, egy sémára készült, a valós kockázatokat fel nem táró értékelés!  Ugyanakkor az eltérő kockázatértékelés készítési módszerek miatt az egyes munkáltatók veszélyessége nem hasonlítható össze.

A munkavédelmi törvény hatálya Magyarországon - a legtöbb tagállamhoz hasonlóan- csak azon munkáltatókra terjed ki, akik a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak munkavállalókat.  Ez azt jelenti, hogy a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági termelők, akiknek száma napjainkban közel egymillió, számukra nem biztosított a munkavédelmi „védőháló”, így nem kötelesek pl. kockázatértékelést sem készíteni.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Következő cikkünket: „Hány éves a kapitány? Egy nem vidám történet, és a hozzá tartozó kérdés.”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z