Az előző cikkemben egy európai felmérést ismertettem, ami az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló második vállalati felmérés (ESENER-2)-ről szólt. Ennek egyik megállapítása arra vonatkozott, hogy az egyes munkáltatók milyen arányban végeztetik el a kockázatértékelést belső munkavállalójukkal (illetve saját maguk készítik azt el.) Idézem:

 “Érdekes módon, … jelentős eltérések vannak azon munkáltatók arányában, ahol a  kockázatértékelést  elsősorban belső személyzet  végzi.

Az első helyen álló Dániát (a munkáltatók 76%-ával)

az Egyesült Királyság (68%)

és Svédország (66%) követi.

Az  arány  Szlovéniában (7%),

Horvátországban (9%)

és Spanyolországban (11%) a legalacsonyabb.”

EU-28-ban 36%,  és a vizsgálatba vont 36 ország átlagában 34% ez az arány. Magyarországon 15%.

 Ez azt jelenti, hogy a magyar munkáltatók zöme a kockázatértékelést külső vállalkozóval végezteti el. A felmérésben jelzettnél (85%-nál)  nagyobb arányban, mivel az egy – négy főt foglalkoztató mikróvállalkozások szinte kivétel nélkül úgy rendelik meg a kockázatértékelést, és őrájuk ez a felmérés nem terjedt ki. (Az ESENER-2 statisztika a legalább öt, vagy annál több munkavállalót foglalkoztató cégeket vonta be a felmérésbe.)

A kockázatértékelés külső emberrel történő elvégeztetése viszont pénzbe kerül a munkáltatóknak. Becsüljük meg, hogy mennyibe.

A kockázatértékelések elvégeztetésének a mikrovállalkozásokat terhelő éves költsége nemzetgazdasági szinten:

A magyarországi mikrovállalkozások száma a KSH adatai szerint 2010-ben 664.488 volt. (Ezen belül az 1-4 főt foglalkoztatók száma: 626.631, az 5-9főt foglalkoztatók 37.857.)

 A kockázatértékelés elkészítésének ára piaci alku függvénye, ezért erre pontos adat nincs, azonban a megkérdezettek erre a létszám kategóriára átlagosan 50.000 Ft-ra becsülik.

Ez az érték annál is inkább reálisnak tűnik, mivel a munkavédelmi törvény legutóbbi változása a kockázatértékelések elvégzésének (elvégeztetésének) periódusát 3 évre növelte, ezért a munkavédelmi vállalkozók várhatóan áremeléssel kompenzálják az árkiesésüket. (Azelőtt a kockázatértékeléseket évente felül kellett vizsgálni, (felülvizsgáltatni), így éves rendszerességgel jutottak a munkavédelmi vállalkozók ezen a címen nyereséghez.)

A fenti adatokkal számolva a kockázatértékelés elkészítési kötelezettség 664.488x 50.000=33.224.400.000Ft, azaz hozzávetőlegesen 33 milliárd Ft. Ez azonban „csak” 3 évente jelentkezik az egyes cégeknél, így évente 11 milliárd Ft kiadással számolhatunk országos szinten. (Ennyi pénz kerül ki a közvetlen termelésből.)

A 10 fő, illetve a fölötti létszámú munkáltatók száma Magyarországon 32.192. Az ő kockázatértékeléssel kapcsolatos tevékenységük, illetve kiadásaik vizsgálatára jelen tanulmány idő- és terjedelem hiányában nem tér ki. Megjegyzendő, hogy ebbe a létszám kategóriába tartozó munkáltatók is jelentős összegeket költenek kockázatértékelés elkészítésére.

 Mit kapnak ezért az összegért a vállalkozások - Példa a kockázatértékelés hasznosulására

Egy – a munkavédelmi felügyelők által vizsgált - lakatosműhelyről szóló kockázatértékelés egyik fejezete a hígtrágya elhelyezésről szólt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a munkavédelmi vállalkozó, aki készítette, előzőleg egy mezőgazdasági üzemnek csinált kockázatértékelést és annyira figyelmetlen volt, hogy amikor átmásolta az anyagot nem vette észre, hogy benne maradt ez a rész. Jellemzően a (megrendelő) munkáltató sem vette észre, nyilván el sem olvasta, hogy miért fizetett ki x ezer Ft-ot. (A „bakit” végül a munkavédelmi felügyelő vette észre.)

Ebből a példából is látszik, hogy a kockázatértékelések jelentős hányadának hasznosulása igen alacsony színvonalon van. Ezek a dokumentumok az „íróasztal fiókjának” készülnek.

A vállalkozók számára viszont sokkal előnyösebb lenne, ha használható kockázatértékeléssel rendelkeznének, ráadásul olyannal, amit saját maguk készíthetnének el. Minden olyan dolog, amit maguk készíthetnének saját munkával, mégsem tehetik meg, kiadásként jelentkezik a vállalkozások számára, ami végső soron versenyhátrányt jelent.

A következő cikkemben azt mutatom be, hogy a magyar munkáltatók miért nem végezhetik el jelenleg maguk a kockázatfelmérést, illetve, hogyan kezelik ezt a problémát a fejlettebb európai államok, illetve milyen megoldást kínál az Európai Unió.   

 

 Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: „A magyar munkáltatókra nem lehet rábízni, hogy saját cégük kockázatértékelését elvégezzék? 1.” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe. A maihoz kapcsolódó cikk: „A (munkavédelmi) kockázatértékelés története hazánkban” (megjelent szeptember 30-án.)

Munkavédelem A-Z