A világszerte jelentkező klimatikus változások hatására Magyarországon is egyre változékonyabb és szélsőségesebb lett az időjárás. A globális felmelegedés egyik velejárója az időnként előforduló extrém meleg környezeti hőmérséklet, és a rendkívül magas UV sugárzás. A témával már legfelsőbb szinteken is foglalkoznak, a változásokra, és az ellenük való védekezés fontosságára a Magyar Honvédség Főparancsnoka Áder János Köztársasági Elnök úr is folyamatosan felhívja a figyelmet.

Az időjárási kockázatok megterhelik az emberi szervezetet, de súlyosabb esetben hőgutát okozva akár végzetessé is válhatnak. A civil munkavédelmi hatóság által vezetett statisztika szerint pl. 2013. évben Magyarországon négyen szenvedtek halálos hőgutát, szabadtéri munkavégzésükkel összefüggésben.

A honvédelmi területen a hasonló esetek megelőzésére az alábbi tájékoztatót állítottam össze:

A hő-stresszt (napszúrást) okozó kockázati tényezők:

 • A magas környezeti hőmérséklet és páratartalom, közvetlen napsugárzás mellett a légmozgás, vagy a szél hiánya,

• Alacsony folyadékbevitel, esetenként alacsony só bevitel,

• Nehéz fizikai munka,

• Vízálló (levegőt át nem eresztő) ruházat,

• Árnyékos, hűvös pihenőhely hiánya

 A munkavállalók teendői a megelőzés érdekében: 

• Lehetőség szerint kerüljék a közvetlen napfényt és más hőforrást,
• Igyanak sok folyadékot. Gyakran igyanak, lehetőleg még mielőtt szomjasak lennének. (Legalább 15 percenként, és óránként legalább fél liter vízre, folyadékra van szükség.),
• Gondoljanak a szükséges só bevitelre is,
• Kerüljék az alkoholtartalmú italokat és a kávét (koffeint),
• Kerüljék a nehéz, zsíros ételek fogyasztását, mértékletesen egyenek,
• Folyamatosan ellenőrizzék (figyeljék) magukat, illetve társaikat,
• Napszemüveg, megfelelő ruházat, illetve napfény ellen védő krém használatával védekezzenek az erős UV sugárzás ellen;

A hőmunka által kiváltott hőártalom fajtái, és az elsősegély teendők: 

Hőmunka esetén a szervezet a termelt, illetve a környezetből érkező hőtől nem, vagy nehezen tud megszabadulni, az emberi test jelentős felmelegedése és a hőpangás miatt – megfelelő intézkedések hiányában – különböző súlyosságú egészségkárosodás is bekövetkezhet, mint például: 

Hőséggörcsök

A meleg környezet és az intenzív fizikai aktivitás (erőkifejtés) miatt bekövetkező bőséges izzadás jelentős só vesztéssel és folyadékveszteséggel jár, ami a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat, görcsöket okoz.

Főbb tünetei: 

• izomgörcs, fájdalom vagy összehúzódás a has, a karok és a láb izmaiban

Elsősegély:

• a tevékenység azonnali megszakítása és leülés, pihenés hűvös, árnyékos helyen,

• folyadékpótlás üdítő (lehetőleg szénsavmentes), vagy ivóvíz révén,

• könnyű étkezés,

• szükség esetén só bevitel,

• néhány óráig tilos intenzív munkát végezni,

• orvoshoz (egészségügyi szolgálathoz) kell fordulni a következő problémák esetén: szívpanasz jelentkezése, vagy egy órán belül nem szűnő izomgörcs. 

Hőkimerülés

A szervezet reakciója a meleg környezetben végzett nehéz fizikai munkára és az elégtelen folyadék, illetve só bevitelre. 

Főbb tünetei:

• forró, vörös és verejtékes a bőr, erős izzadás,

• gyors szívverés,

• szájszárazság,
• vibráló látótér kiesés,
• érzékcsalódás,
• a szellemi működés csökkenése,

• rendkívüli fáradtság és szomjúság,

• szédülés, fejfájás,

• hányinger, hányás,

• ingerlékenység, zavartság,

• szapora és felületes légzés,

• enyhe hőemelkedés (37,5 ^oC-ig)

Elsősegély:

• a tevékenység azonnali megszakítása hűvös környezetben történő pihenés

• hűtött italok (üdítő vagy ivóvíz) fogyasztása

• hideg zuhany, hideg fürdő vagy a test hideg vizes lemosása szivaccsal. 

Hőguta

A rendkívül meleg környezetben és magas páratartalom önmagában is, de főként intenzív munkavégzés esetén a hőszabályozás elégtelensége miatt életveszélyes állapot bekövetkezéséhez, halálhoz vezethet, mivel a verejtékezés leáll és a szervezet nem képes leadni a felesleges hőt.

Főbb tünetei:

• hirtelen hőemelkedés/láz, magas testhőmérséklet (láz: 40 ⁰C felett),

• zavartság,

• koordinálatlan mozgás,

• a verejtékezés megszűnésével sápadt, forró, száraz bőr, vagy rendkívüli izzadás,

• lüktető fejfájás,

• a vérnyomás leesése,

• görcsök és kóma (tudatvesztés, epilepsziaszerű vagy tetanuszhoz hasonló görcsökkel, eszméletvesztés) 

Elsősegély:

• azonnali egészségügyi - orvosi beavatkozás kérése, 

• hideg környezetbe helyezés,

• a felesleges ruházat eltávolítása a test azonnal fizikai hűtése hideg vízzel, jéggel,

intenzív egészségügyi ellátás biztosítása 

Teendők, ha a kolléga jelzi, hogy rosszul érzi magát, vagy társai látják, hogy rosszul van:

• Kérjenek egészségügyi segítséget, hívják a 112-es, vagy a 104-es telefonszámon a mentőket. Valaki maradjon a rosszul levő kollégával (a továbbiakban exponált személy), amíg a segítség megérkezik.

• A hűvös (hűtött) / árnyékos helyre kell vinni.

• Az exponált személy vegye le a felsőruházatát.

• Az exponált személyt hűteni kell légmozgással (ventilátor) vízpermettel, vagy jéggel. (Jégpalackok, vagy jeges törölköző).

• Hideg ivóvízzel/folyadékkal kell itatni, ha képes inni.

• Ha az exponált személy nem éber vagy úgy tűnik, hogy zavart a tudatállapota, az a hőguta jele lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőket (a 104-et, vagy a 112-öt), és minél előbb kell hűteni a beteget (ha van jéggel). 

A munkáltatónak a hőstressz (napszúrás) megelőzésére teendő intézkedései: 

• Fel kell készíteni a munkavállalókat a hőstressz veszélyeiről, a hőstressz fajtáiról, felismerésükről és a védekezési lehetőségekről.

• a munkáltatónak el kell látnia az állományt megfelelő minőségű, hőfokú és mennyiségű folyadékkal (pl. ivóvízzel). Óránként legalább fél liter/fő vízre van szükség.

• Lehetőleg a hűvösebb időszakokra célszerű tervezni a szabadtéri munkálatokat.

• Gyakori pihenőidőket kell beiktatni, amelyeket a munkavállalók árnyékos, vagy légkondicionált helyen tölthetnek el, és közben elegendő mennyiségű, és megfelelő hőfokú folyadékot fogyaszthatnak, és gondoskodhatnak a só pótlásról is.

• A veszélyeztetett személyek állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. (pl. kiemelten a nők, krónikus betegek, idősödők)

• Az alárendeltekkel ismertetni kell a hőstressz által okozott heveny lefolyású betegségek tüneteit;

• A folyadékfogyasztást ellenőrizni kell. (Kis fogyasztás veszélyes lehet!)

• Biztosítani kell az elsősegély, és a gyors segítségkérés lehetőségét,

• Figyelemmel kell kísérni a különböző szervek által elrendelt hőségriadókat és hőségriasztásokat 

Az „ÁNTSZ hőségriadó” fokozatai: 

1. fokozat:

Figyelmeztető jelzés: (belső használatra, az egészségügy és mentők felé) akkor, a várható napi középhőmérséklet 25⁰C-os, vagy azt meghaladó értéke esetén. 

2. fokozat:

Készültség jelzés: (tájékoztatás az egészségügy és a lakosság felé), amennyiben a hőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25⁰C-ot. Alternatív feltétel: a várható napi középhőmérséklet legalább egy napra eléri a 27⁰C -ot. 

3. fokozat:

Riadó jelzés: (tájékoztatás az egészségügy és a lakosság felé), amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napon a napi középhőmérséklet eléri a 27 ⁰C -ot. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat magas hőmérséklet riasztásai:

Sárga riasztás: Nagyobb területeken várható 33 ⁰C -nál magasabb hőmérséklet.

Narancs riasztás: Nagyobb területeken várható 36 ⁰C -nál magasabb hőmérséklet.

Piros riasztás: Nagyobb területeken várható 40 ⁰C -nál magasabb hőmérséklet.

Munkavédelem A – Z

Arató Zoltán, Tövisházi Csaba