Mt. - Jognyilatkozatok (1) - Megállapodás
A jog, így a munkajog, világában is minden, amit a fél (munkáltató, munkavállaló) leír, vagy feljegyez, vagy mond jognyilatkozatként értelmezhető. Jognyilatkozat a felmondás, a munkaszerződés, de a szabadság kiadására vonatkozó kérelem is, munkáltatói jognyilatkozat a munkarend, munkaidő-beosztás. Minden, amelynek célja, hogy joghatást váltson kis, van címzettje és érinti a jogviszonyt, ezért az Mt. ezekre az akaratközlésekre összefoglaló szabályokat rögzít, ahogy pl. a polgári jog is szabályozza a szerződéseket, mielőtt az egyes típusokra (adásvétel, bérlet vállalkozás stb.) kitér.
Az új Mt-ben a jognyilatkozatok szerepe érezhetően fontos, hiszen a jogszabály egyik célja volt, hogy erősítse a megállapodások szabályozó szerepét, azaz a felek is el tudják dönteni a munkaviszonyt szabályozó elemeket, akkor érdemes az ő döntési szabadságukra bízni a kérdést, hiszen ez a legjobb útja a munkavégzés és munkajog rugalmasításának.
Az Mt. szabályozza a megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozatokat: tájékoztatás, információk,utasítások adása, amelyekre a jognyilatkozatok szabályait megfelelően kell alkalmazni.
A MEGÁLLAPODÁS – A KÉTOLDALÚ JOGNYILATKOZAT
A magánjog jellemzője, hogy megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Ilyen az Mt-ben nevesített megállapodás a munkaszerződés, a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés.
A megállapodás tartalmát a felek határozzák meg, de természetesen a jogszabályok kötelező (kógens) rendelkezéseit be kell tartaniuk. Úgy is mondhatnánk a törvény keretei között szabadon mozognak, így megállapodhatnak pl: teljes, vagy részmunkaidőben, de nem állapodhatnak meg 20 órás napi munkaidőben.
Egyes esetekben a törvény kötelezően írja elő a megállapodás létrejöttét (pl. a munkaszerződés kötelező módosításának esetei), vagy annak írásba foglalását (pl.: munkaszerződés).
