Kkt. és Bt. alapítása

Ki alapíthat Kkt./Bt-t, ki lehet benne tag? Holyan kell alapítani, miért is szükséges általában ügyvédet megbízni?

Kkt. és bt. alapítása
 
Gazdasági társaságot (továbbiakban gt.) általában bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat. Azaz létrehozhat gt.-t magánszemély, rt., kft., de bt. és kkt. is.
 
A közkereseti és a betéti társaság esetében a korlátlan tagi felelősség miatt (Bt. esetében csak beltag) léteznek korlátozások:
 
Természetes személy (magánszemély) egyidejűleg csak egy közkereseti társaságnak lehet tagja, illetve csak egy betéti társaságnak lehet korlátlanul felelős beltagja. Ennek indoka, hogy senki nem felelhet teljes mértékben, teljes vagyonával két helyen, hiszen akkor a hitelezők nem nyerhetnének kielégítést.
 
Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, azaz nem lehet másik közkereseti társaságban tag és betéti társaságban beltag.
 
Kiskorú (18 év alatti) nem lehet tagja közkereseti társaságnak, továbbá nem lehet beltagja, illetve korlátlanul felelőskültagja betéti társaságnak. (Indoka: kiskorúak védelme)
 
A közkereseti és a betéti társaság alapítása a gazdasági társaságok alapításának általános szabályai szerint történik: az alapítási folyamat első mozzanata a társasági szerződés megkötése.
 
A közkereseti és a betéti társaság esetén a társasági szerződés a cégtörvény (cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető.
 
Azaz a törvény ad egy mintát nem kell kitalálni egy szerződést úgymond, azaz ez a mintát mint egy formanyomtatványt csak ki kell tölteni az adatokkal, de fontos hogy ez úgy is működik mint egy formanyomtatvány, azaz ezen minta társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják, nem lehet hozzátenni.
 
Akár írjuk a társasági szerződést, akár a törvényi mintát használjuk szükséges jogi közreműködés a társasági szerződés megkötéséhez, mert azt vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi.
 
A kkt. és bt. is, mint minden céget, be kell jegyezni a cégbíróságon, ehhez bejegyzési kérelmet kell benyújtani (ügyvéd intézi), amely előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 30 nap.
 
Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított 15 nap.
 
A cégbíróság 50 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a bejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
 
A sikeres alapítási folyamat a cégbírósági bejegyzéssel és ennek közzétételével zárul. A cégeljárásban kötelező a jogi képviselet, azaz ezt a folyamatot is jogász, általában az megbízott ügyvéd intézi.


Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/a-kozkereseti-kkt-es-a-beteti-tarsasag-bt-mit-is-jelent-ez-a-ket-cegforma
Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]